Magyar jogi szemle, 1920 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1920 / 3. szám - Nemzetgyűlés

133 Európa számos államának alkotmánya intézkedést tartalmaz a tekintetben, hogy bizonyos fontos esetekben, ha magának az alkotmánynak módosítása válik szükségessé, a nemzet törvényesen együttlevő képviselete működési tartamának lejárta előtt feloszlattassék és az illető fontos kérdésekben uj választások alapján összeülő uj képviselet határozzon, ilyen intézkedések vannak az 1831. évi belga alkotmány 131. §-ában, 1866. évi dán alkotmány 95. §-ában, 1887. évi németalföldi alkotmány 195. §-ában, az 1814. évi norvég alkotmány 112. §-ában és az 1866. évi román alkotmány 128. §-ában. Arra is, van példa, hogy az ilyen fontos alkotmányjogi kérdésekben külön e célra összehívandó nemzetgyűlésnek (Bulgária, Görögország) vagy népszavazásnak (Svájc) kell határoznia. A magyar alkotmány hasonló szabályokat nem tartalmaz, minthogy az országgyűlés feloszlatása tekintetében a királynak biztosított és a minisztérium közreműködésével gyakorolt jogkör mindig módot adott a nemzet valódi akaratának közvetlen megkérdezésére. A király alkotmányos működésének szünetelése folytán azonban jelenleg az ideiglenes kormányra hárult a feladat, hogy az uj választásokat elrendelje. Már Werbőczy hármaskönyve I. része 3. cim. 6. §-ában, valamint a II. rész 3. cim 2. §-ában kifejezésre jutott, hogy az országban minden hatalom a nemzettől eredt, amely azt a szent korona joghatóságában a királyra és országgyűlésre ruházta. Nem szenvedhet tehát kétséget, hogy amikor az államhatalom alkotmányos tényezőinek a működése tényleg megszakadt és az alkotmányosság folytonossága közönséges jogszabályaink értelmében helyre nem állitható : alkotmányunk szellemének csak az a megoldás felelhet meg, hogy a fölmerült döntő fontosságú kérdésekben magát a nemzetet kérdezzük meg, mini amely minden hatalom és jog végső forrása. Énnek következtében már a Friedrich István vezetése alatt megalakult ideiglenes magyar kormány az alkotmányosság helyreállitása céljából az egész nemzet közmeggyőződésétöl kisérve azt a tételes, jogszabályainktól eltérő, de demokratikus alkotmányunk valódi szellemének megfelelő és a nehéz helyzetből legbiztosabban kivezető utat választotta, hogy a nemzet akaratának Kifejezésre jutása végett az általános, egyenlő és titkos választói jog alapján u. n. nemzetgyűlést hiv össze. Az 1919. évi november Hó 14. napján ürítették ki a megszálló román csapatok az ország fővárosát és a Friédrich-kormány már az 1919. évi november hó 17. napján kihirdetett 5984/1919. M. E. számú rendelettel kiirta a nemzetgyűlési választásokat. Ezzel, valamint az ugyanaz napon kihirdetett 5985/1919. M. E„ v5986/1919. M. E.? 5987/1919. M. E. és