Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)

1943 / 40-41. szám

29 állam kormányának megküldötte „A rabok kezelésének alapelveit" összefoglaló munkálatát (Ensemble de Régles pour le Traitement des Prisonniers), mely voltaképen egy rendszeres börtönügyi codex Tervezete. Ez a Tervezet utolsó fejezetében részletes szabályokat ír elő a fogházmisszióra és az utógondozásra is. Előírja, hogy a kibocsátandó rabok körüli gondozó tevékenységet már a letartóztatás tartania alatt el kell kezdeni. Ez a patronázs tevékenység az illető rab és hozzátartozói életviszonyainak pontos kitanulmányozására alapítandó. Törekedni kell arra, hogy minden intézet mellé Pártfogó Tanács szerveztessék, melynek tagjai, illetőleg a pártfogó tisztviselők a kibocsátottakat minél gyakrabban látogassák és a polgári társadalomban való elhelyezkedésüket elősegítsék. A börtönügynek s ennek keretében a bűnügyi patronázsnak és az utógondozásnak codificatióját már ezen nemzetközi Tervezet elkészítése előtt több állam megvalósította. Az európai államok közül Anglia mellett Belgium lett a másik vezető állam e téren. Itt már 1870-ben megalkotják a börtönügyi codexet. A rabsegélyezésről, illetőleg a gyermekvédő és rabsegélyező egyesületek állami támogatásáról pedig már 1850-ben, majd 1891ben külön törvényt' hoznak. E kitűnő törvény alapján minden arrondissementben megalakul egy félig hivatalos jellegű patronázs egylet (Comité de patronage des condamnes liberés et de la protection de Venfance), vagyis a patronázs egyletekben összeolvad a két nagy feladat: a szabadult rabok utógondozása és a gyermekvédelem. A járási egyletek felett egy központi legfőbb Felügyelő Bizottság áll (Commission royale des Patronages) a király által kinevezett 29 tagból, ez vezeti az egész országban a patronázs ügyet és irányítja a patronázs egyletek munkáját. Belgium újabban 1912-ben külön törvényt alkotott a gyermekvédelemről s 1930-ban egy szintén rendkívül fontos új törvényt: a társadalomnak a fogyatékos elméjűek és a szokásos bűntettesek elleni védelméről (Loi de défense sociale a l'égard des anormaux et des deliquents d'habitude). Kitűnő törvénye van Hollandiának is a börtönügyről (1886.), éppúgy Norvégiának 1900-ból, Japánnak 1908-ból (külön büntetés végrehajtási códex) és Romániának 1929-ből. Németországban az 1928. évi „Amtlicher Entwurf eines Strafvollzugsgesetzes" állami feladattá kívánta tenni az utógondozást, mint a büntetés végrehajtás betetőzését és valódi próbakövét. A mai nemzeti szocialista uralom 1938-ban az utógondozást a Btk. általános reformjával hozza kapcsolatba. Más elvi alapon ugyan, de az 1938. évi tervezet is állami feladatnak tekinti az utógondozást. Mellőzi ugyan a ,Javíthatatlan" bűntettesek gondozását, de a ,,javítható" elemekkel szemben a