Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)

1943 / 40-41. szám

13 azért is, mert ha nem engednők meg. hogy a pénzintézetek .1 váltókat székhelyükre telepíthessék, a váltóknak — az 1909. évben példának okáért 10,750 millió korona értékű, mintegy 16 millió darab váltónak — bemutatása és az óvás felvétele kibírhatatlan terhet róna a gazdasági életre. Ez a pompás tanulmány kiemelkedő példája annak, hogy a jogszabályalkotás és az ítélkezés tartalmát valóban az élet követelményeinek kell irányítania Már fentebb érintettem, hogy a perrendtartás módosítása során f©követelményül a gyorsaságot, az idővel, a munkával, a pénzzel való takarékosságot vette irányadónak. Juhász Andornak a jog és az élet viszonyáról vallott felfogása távolról sem jelenti azt, minthogyha Juhász Andor a tudományt nem vagy nem kellően értékelte volna. Ennek a feltevésnek nemcsak a jogtudományokban, de a politika, a társadalomtudomány, a történelem, a közgazdaságtan és az általános bölcselet körében egyaránt kiművelt szellemvilága is ellentmond. A jogtudomány határain túlterjedő széleskörű műveltsége képesítette arra, hogy ítéleteiben, a parlamenti, az értekezleti vitákban, társasági megbeszélésekben és mindenütt, ahol eszmék, nézetek küzdelme folyt, állásfoglalásának széles alapokat vessen. A jogtudományi és az általános műveltséget a jó bíró nélkülözhetetlen előfeltételének tartotta. „A jogszolgáltatás legfőbb támasza s egyúttal leghívebb barátja — mondja a budapesti kir. ítélőtáblán a tábla 200 éves jubiláris teljes-ülésében mondott ünnepi beszédében — a hazai jogtudomány s ennek körében különösen a jog- és államtudomány. Lelkiismeretén kívül a bíró csak hozzá fordulhat teljes bizalommal tanácsért, tőle várhat útbaigazítást a jogélet nehéz problémáinak a megoldásánál. Végtelen megnyugtató minden bíróra az arról való megbizonyosodás, hogy a lelkiismeretnek megkérdezése után megejtett döntése jogi részében a tudományos kutatás próbáját is kiállja/' A tudományt tehát Juhász Andor igenis nagyra becsülte, de azt a tudományt, amely a gyakorlati élet szükségleteit is szolgálni tudja. Juhász Andornak a tudomány jelentőségéről és a gyakorlati élettel való viszonyáról vallott ez a felfogása bátor állásfoglalás volt, ha megfontoljuk, hogy Juhász Andor pályájának mintegy a középső szakában, a század fordulóját megelőző évtizedekben és még az azután következő évtizedben is az volt az irányadó felfogás, hogy a jog gyakorlati művelése és a jogtudomány egymástól függetlenül is megállhatnak. A gyakorlati jogélet gyanús szemmel nézte a tudományt, viszont a tudományt az akkori német jogfejlődésnek megfelelően inkább csak az elvont jogi szerkezetek és a kicsiszolt jogi fogalmak érdekelték, mint a jognak a belső tartalma, az élettel való kapcsolata. A bátor állásfoglalás, a közfelfogással, a tömeghangulattal nemtörődés, sokszor a szembehelyezkedés is Juhász Andor nyílt.