Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1943 (11. évfolyam, 40-41. szám)
1943 / 40-41. szám
11 legkiválóbb alkotásában ért. Juhász Andor korán felismerte, hogy a megváltozott viszonyok következtében az új polgári perrendtartás módosításait nem lehet elkerülni. Már az 1917. év telén, a Jogászegyesületben tartott előadásában rámutatott, hogy az idők változása következtében, különösen a bírói létszámnak a háború következtében beállott apadása következtében a tanácsi bíráskodást, a í'ellebbvitelnek a tág lehetőségeit, a közvetlenséget nem lehet teljesen fenntartani. Előrelátásának igaza volt. A húszas években már nyilvánvalóvá lett, hogy a szerencsétlen háború következtében reánkszakadt nyomorúságban az új perrendtartásnak sok előfeltétele, mint egyebek között a nagylétszámú bíróság, jól képzett bírák, népes bírósági fogalmazói kar. jegyzőkönyvvezetők, gyorsírók, jól felszerelt bíróságok, írógépek, telefon, etc. nem állanak rendelkezésre. Igazságszolgáltatásunk szinte kátyúba jutott, Juhász Andor érdeme, hogy szüntelen agitációjával megindította a folyamatot, amelynek során perrendtartÚMinkat és igazságügyi szervezetünket hozzáigazítottuk a változott viszonyokhoz. ..A polgári per — mondja az 1926. év január havában, a Kúria évnyitó teljes-ülésében — betegségi folyamata a magánjogi jogrendnek, amelynek nem szabad krónikusa válnia: gyorsnak kell lennie a polgári törvénykezésnek, mert a magánjogi jogsértés nemcsak a javak rendjét, hanem a lelkek egyensúlyát is megrendíti. A jogérzetek hosszantartó sérelme pedig az egyénen keresztül zavarólag hat a családi és a társadalmi életre is. Ezenfelül a késedelmes ítélkezés valóságos melegágya a posszhiszemü perlekedésnek: a bú-óságnak villámgyorsan és imponáló biztonsággal kell lecsapnia." Az ítélkezés gyorsítása érdekében nem zárkózott el a perrendtartásunknak bármily szép. bármily modern és kimagasló értékei megcsorbításától sem. Jórészt az ő fáradhatatlan agitációjának az eredménye, hogy igazságügyi kormányzatunk, bár szintén fájó szívvel, de rálépett arra az útra. amely a perrendtartási novellákkal a perrendtartás fényes építményét hozzáigazította a megváltozott szegényes viszonyainkhoz, elfogadva Juhász Andornak azt az axiómáját, hogy a jo^nuk ..mint élő organizmusnak mozgásra van szüksége, különben elszakad az élettől, elhal." A jog és az élet szoros összekapcsolódásának követeim.nye axiómaként húzódik végig Juhász Andor jogi szemléletében nemcsak a perrendtartás területén, hanem a jog egész területén is. A jogot az élettől való elszakadás veszélye három irányban fenyegetheti: a jogszabályáradat következtében, a jogszabályok formai megjelenése és a jogszabályok, általában a jog tartalmi hiányai következtében. Rendkívül veszedelmesnek tartja a jogszabályok mértéktelen áradatát. Kimutatja annak a helyzetnek a fonákságát, ho^v a bírónak az aznap reggel megjelent hivatalos lapban közzétett