Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1942 (10. évfolyam, 36-39. szám)

1942 / 36-37. szám - A bűnös szándék és bűnös gondatlanság értékviszonya. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1942. évi február 21. napján tartott ülésén]

X. évfolyam. 1942. jan.-ápr. 1-2. (XXXVI—VII.) szám. MAGYAR JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK ÉS EGYÉB TANULMÁNYOK NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ FOLYÓIRAT MEGJELENIK JANUÁR, ÁPRILIS, JÜNIUS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÉS OKTÓRER HÓNAPOKRAN BUDAPEST, IV., EGYETEM-U. 2. TEL.: 387—086. A MAGYAR JOGÁSZEGYLET TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNYKÉNT KAPJAK ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE 10 PENGŐ — EGYES SZÁM ÁRA 3 PENGŐ Szerkeszti; DR. JENCS ÁRPÁD egyetemi m. tanár. — Kiadja a MAGYAR JOGÁSZEGYLET A BŰNÖS SZÁNDÉK ÉS A BŰNÖS GONDATLANSÁG ÉRTÉKVISZONYA. Irta és a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1942. évi február 21. napján tartott ülésén előadta: Dr. Angyal Pál egyetemi tanár. Meggyökeresedett nézet a közvéleményben s irányt jelző elv az ezt tükröző büntetőjogszabályok értékelő kijelentéseiben és az ezeket adott esetekben alkalmazó ítélkezésben is az a tétel, mely a bűnös szándékot általában súlyosabbnak minősíti, mint a bűnös gondatlanságot. Gyakorlati szemszögből s a laikus előtt is érthető kifejezésben e tétel imigyen hangzik: aki embert szándékosan öl meg, sérelmére szándékosan követ el testi sértést, szándékosan gyújtja fel annak házát, súlyosabb büntetést érdemel, mint az, akinek csupán gondatlanságból elkövetett cselekményei idézik elő ugyanazt az eredményt. Nem kívánok ezzel a tétellel vagy inkább az annak helyességét valló közmeggyőződéssel mereven szembehelyezkedni, mégis felvetem a kérdést: vájjon kielégít-e és pedig különösen a jog, közelebbről az érdekvédelmet szolgálni hivatott és kívánó büntetőjog szemszögéből csupán annak a kihangsúlyozása, hogy meghatározott jogsértő vagy jogveszélyeztető eredménynek szándékos létrehozása — elvileg vagy ahogy szokás mondani: in thesi — súlyosabb büntetés terhe alatt tiltandó, mint ugyanannak gondatlanságra visszavezethető megvalósítása? Az erkölcs mérőeszközét használva nem kétséges, hogy a szándék súlyosabb bűnösségi alak, mint a gondatlanság. Nem kétséges különösen akkor, ha az értékelés tárgyául kínálkozó bűncselekmények pszihológiai és morális szerkezetének: az első lelki mozzanattól a reális csattanóig haladó folyamatnak, tehát a cselekményegésznek a mélyébe tekintünk. A szándékban mindig rossz-