Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)

1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]

5 családi előnevet, melyről mi is csak gyászjelentéséből vettünk tudomást. Ellenben annál melegebben beszélt előttem is édesatyjáról, a sok kitűnő jellemvonással ékes, derült kedélyű bíróról és édesanyjáról, a régi magyar nagyasszonyok hódolatrakésztő példányképéről. Édesatyja tényleg jóhírü ügyvéd, majd kiváló bíró, a régi jó táblabírák prototípusa volt, aki nem a törvények paragrafusainak idézgetésével, hanem a lelkében élő igazságérzet és a maga becsületes, egyenes esze alapján ítélt s puritán életével, nyugodt jóízű humorával, harmonikus családi életével általános tiszteletet és becsülést szerzett életének mindenik állomásán. Több helyen ügyvédkedett, Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen. Tisza Kálmánnak nagy politikai híve volt, úgy, hogy Tisza miniszterelnök korában közjegyzőséggel kínálta meg, amit azonban ő nem fogadott el, mert éppen akkoriban nagyobb birtokot vett s az ügyvédség mellett gazdálkodni próbált. A gazdálkodás azonban nem vált be s Vargha Ferenc elbeszélése szerint atyja hamarosan túl is adott a birtokon (nagy veszteséggel) és folyamodott árvaszéki ülnökségért, amit meg is kapott s Nagyváradon volt több évig a megyei árvaszék ülnöke. Majd innen kir. törvényszéki bíróvá nevezték ki Kassára, ahol sok éven át működött. A kir. ítélőtáblák decentralizációja alkalmával Szegedre került ítélőtáblai bírónak. Itt is halt meg 1916-ban. Édesanyja a derült, jóságos, emellett nagy gyakorlati érzékű és energikus temperamentumú háziasszony példányképe volt. Vargha Ferenc tőle örökölte arcvonásait, csillogó szemeit és munkaszerető, szakadatlanul hasznos munkával foglalkozó, szinte nyughatatlanul dolgozó természetét. Tőle örökölte Ferenc nagy kézügyességét is. Ma is megvannak a gyönyörű fafaragásos díszmunkái, melyeket fiatal férj korában feleségének készített. Idősebb korában mester nélkül, egy német könyv alapján, megtanulta a könyvkötészetet is és rengeteg könyvét kötött be saját gyönyörűségére. Ferencnek egy nővére volt: Gizella, aki szintén édesanyjukra ütött. Rendkívül szép, szellemes, élénk temperamentumú lány, majd asszony (Krucsay Gyula, kassai járásbíró felesége). Ebben a boldog és tiszteletreméltó családi körben nőtt fel V. Ferenc. Gyermek- és fiatalkoráról nem sok felemlíteni valóm van. Elénk, jókedvű, szorgalmas gyermeknek ismerték. Elemi iskoláit Kecskeméten, a középiskolát Nagyváradon és Kassán végezte. Kassán tett érettségi vizsgát is. Itt volt joghallgató, majd egyéves önkéntes a 34-es gyalogezredben. Itt szövődött ifjúkori barátsága Juhász Andorral, a későbbi kúriai elnökkel, Hazai Samuval, a későbbi hadügyminiszterrel és a nála 15 évvel fiatalabb Timkó Zoltánnal.