Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)
1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]
10 beszélésének, a bírói ítéletek kritikájának. Büntetőjogi irodalmunk későbbi nagy korifeusai, Wlassics Gyula, Balogh Jenő, Baumgarten Izidor, Heil Fausztin — akkor még valamennyien fiatal emberek — itt bontogatták ki szárnyaikat. Vargha Ferencet is, mihelyt 1882-ben mint kassai kir. törvényszéki joggyakornok megkezdte joggyakorlatát, rögtön megragadták a lépten-nyomon felmerült anyagi jogi vitás kérdések. Németh Péter bíztatására ő is belépett a szaklap munkatársai közé s 1884-től kezdve, az említett fiatal gárda tagjaival kezet fogva, elkezdte irogatni a kisebb-nagyobb cikkeket, ítéletkritikákat, majd önálló értekezéseket az anyagi büntetőjog legkülönbözőbb kérdéseiről. A folyóirat VIII. évfolyamától kezdve évente seregszámra jelentek meg itt, majd más szaklapokban is éleselméjű dolgozatai. Alig van tényálladéka a Btk-nek, melyhez kritikai bonckésével hozzá ne nyúlt volna. Az oroszlán-körmök már ezeken az első cikkein, tanulmányain láthatóak. Dolgozatai mind nagyobb feltűnést keltettek, ismertté tették nevét s hozzájárultak gyors emelkedéséhez a hivatali lajtorján. Nem akarok ezekkel a kisebb — habár egytől-egyik értékes — cikkeivel közelebbről foglalkozni, elég lesz, ha a későbbi önálló nagyobb tanulmányait veszem elő, melyekben kifejtett s már kiforrott nézetei maradandó értékeket jelentenek. Első nagyobbszabású anyagi jogi tanulmánya a kir. törvényszéki bíró korában 1895-ben írt dolgozata: Az otthon védelme a büntető jogban címmel. (Felolvastatott a Magyar Jogászegylet 1895. évi április hó 27-én tartott teljes ülésében.) Ez az alapos jogtörténeti és összehasonlító jogi búvárkodás alapján, világos nyelven és meggyőző logikával írt tanulmány voltaképen felelet, illetőleg kritika volt Fayer László, budapesti egyetemi tanárnak hasonló című tud. akadémiai székfoglaló értekezésére, melynek sok tételével Vargha nem tudott egyetérteni. Tanulmánya nem egyszerű magyarázata a Btk-ben szabályozott ú. n. házjogsértés és a magánlaksértés két tényálladékának. nem is merő vitatkozás az általa is nagyrabecsült Fayer Lászlóval, hanem egy kitűnően sikerült monográfia a házjogsértés és magánlaksértés közös jogi tárgyáról, az otthon büntetőjogi védelméről. Jóllehet ez a tanulmány Vargha legelső nagyobb tudományos dolgozata, értékére nézve semmivel sem áll hátrább későbbi nagyszerű munkái mögött. Különösen becsessé és ma is nagyjelentőségűvé teszi a tanulmányt a jogi tárgy és jogi érték fogalmának mélyreható elemzése és ritka szabatossággal kifejtése, úgy hogy itt kiépített felfogását a későbbi tankönyvíróink és kommentáríróink egymás után magukévá tették. Elesén bírálja a külföldi törvényeknek és a mi 1843-i híres javaslatunknak is a magánlaksértés jogi tárgya tekintetében el-