Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1941 (9. évfolyam, 33-35. szám)

1941 / 33. szám - Vargha Ferenc emlékezete. [Előadás a Magyar Jogászegyletnek 1940. évi december hó 14. napján tartott ünnepi ülésén]

9 Az Egységes bírói és ügyvédi vizsgáló bizottságnak két egymást követő cykluson át (1926—1928. és 1929—1931.) elnöke volt. Ebben a nagyfontosságú állásban is maradandó érdemeket szerzett. A Magyar Jogászegyletnek évtizedek óta tiszteleti tagja. A báború utáni évtizedekben már nem vett részt a Jogászegylet ülésein, sem más jogi egyesületekben, fárasztotta a sok beszéd hallgatása. De élénk figyelemmel kísérte a jogi szellemi mozgalmakat és többször hozzászólt a jogi szaklapokba (különösen a Jogáüam-ba és a Jogtudományi Közlöny-bej küldött cikkeivel a felvetett vitás kérdésekhez. 1930. júliusában yonult nyugalomba. 70. életéve betöltésekor ugyanis a minisztertanács felszólította, hogy folytassa még koronaügyészi hivatalát s így a köteles szolgálati időt két évvel meghaladta, mikor 72 éves korában nyugdíjaztatását kérte. Nyugalombavonulását az egész jogászközönség nagy sajnálattal vette tudomásul. A Kormányzó Ur Ő Főméltósága az elsőosztályú mamagyar érdemrendet adományozta neki ez alkalomból. Kerek tíz évet töltött nyugalmazott állapotában. Ez alatt is folytatta megszokott búvárkodásait és irodalmi munkáját. Most már a hivatalba járás terhétől felszabadulva, a nappali órákat olvasással és cikkek írásával s egészségügyi sétával töltötte. Legutolsó éveiben keze megnehezedett s ezért a cikkek írását abbahagyta. Teljes testi és szellemi erőben élte át ezt a tíz évet is. Folyó évi augusztus vége felé Párádon, szokott nyaralóhelyén rosszul lett. úgy hogy feleségével együtt a tervezettnél korábban hazajöttek Budapestre. Orvosa nem talált aggasztó tüneteket. Folytatta is megszokott életrendjét. De szeptember utolsó napjaiban testi ereje elhagyta s alig pár napi gyengélkedés után, szeptember 30-án este, szenvedés nélkül kilehelte lelkét. Koporsója felett, október 3-án, a farkasréti temető halottasházában tartott gyászünnepségen, régi barátja és utóda, Timkó Zoltán mondott megható búcsúztatót. II. Anyagi büntetőjogi tanulmányok. Éppen mikor Vargha Ferenc elvégezte a jogi tanfolyamot, 1880. szeptemberben lépett életbe az új magyar Btk., a magyar anyagi büntetőjog első kódexe. Ez a korszakos jelentőségű örvendetes esemény a magyar jogéletben, az új kódex életbelépte nyomán felmerült teméntelen jogalkalmazási, törvényértelmezési kisebb-nagyobb problémák, a büntetőjog összes irodalmi munkásainak, idősebbeknek és fiatalabbaknak figyelmét az anyagi büntetőjogi kérdések felé terelte. A b. e. Németh Péter, akkor még kir. ítélőtáblai pótbíró, később kir. kúriai bíró által ugyanekkor alapított első büntetőjogi szaklapunk, a Büntetőjog Tára lett legkedveltebb orgánuma az anyagi büntetőjogi vitás kérdések meg-