Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1940 (8. évfolyam, 29-32. szám)

1940 / 29-30. szám - Az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938. évi [XVI.] törvény perorvoslati rendszere. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1939. évi december hó 9. napján tartott ülésén]

rV \ VIII. évfolyam. 1940. jfc^r-április. 1-2.(XX«X-XXX) szám. R J0GÁS2ÉGYLETI ÉRTEKEZÉSEK ÉS . | EGYÉB TANULMÁNYOK NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ FOLYÓIRAT ^MEGJELENIK JANUÁR, ÁPRILIS, JÜNIUS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL ÉS OKTÓBER HÓNAPOKRAN BUDAPEST VIII. VAS-U. 12. — TEL. 13J-225, A MAGYAR JOGÁSZEGYLET TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNYKÉNT KAPJAK ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE 10 PENGŐ — EGYES SZÁM ARA 3 PENGÓ Szerkeszti: DR. NAGY DEZSŐ BÁLINT kir. közig, biró — Kiadja a MAGYAR JOGÁSZEGYLET AZ ÁLLAMI REND MEGÓVÁSA VÉGETT SZÜKSÉGES BÜNTETŐJOGI RENDELKEZÉSEKRŐL SZÓLÓ 1938. ÉVI TÖRVÉNY PERORVOSLATI RENDSZERE. Irta és a Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Szakosztályának 1939. Svi december hó 9. napján tartott ülésében előadta: Dr. Degré Miklós m. kir. titkos tanácsos. Másfél esztendőnél hosszabb idő mult el az állami rend megóvása végett szükséges büntetőjogi rendelkezésekről szóló 1938. évi XVI. t.-c. (Á. R. M.) életbelépése óta. Másfél esztendőt meghaladó idő óta működik a kir. törvényszékek öttagú külön tanácsa. És másfél esztendő óta gyakorolja a Kúria az Á. R. M. alapján a revíziót. Mégis a jogi irodalom alig foglalkozott és alig foglalkozik ezzel a törvénnyel. Feltűnő az, kivált ha gondolunk arra, hogy az irodalom régebben mily élénk figyelemmel kísérte az új törvények megalkotását és életbeléptetését. Főkép a világháborút megelőző időkben, de a világháború alatt, sőt az összeomlást követő első esztendőkben is. Emlékezzünk csak vissza a B. N. kivált pedig annak II. fejezete, majd a S. T., a B. V. s a H. V. körül kifejlődött nagy irodalomra. Vagy a világháború alatt megalkotott törvények közül a H. V. M. s az Á. V irodalmára. Nem is szólva a B. P. nagy irodalmáról. Alig merült fel a hatalmas törvény gyakorlati alkalmazása körül kérdés, mely irodalmi megvitatásban nem részesült volna. E törvény minden intézményének nagy önálló irodalma van hazánkban. így a vádaláhelyezési eljárásnak, az esküdtbiráskodásnak, a semmiségi panasznak. Mig tehát büntetőjogászaink a múltban nagy szeretettel és lelkesedéssel foglalkoztak új törvényeknek az életbe való átül-