Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1940 (8. évfolyam, 29-32. szám)
1940 / 29-30. szám - A törvény lényeges rendelkezéseinek megsértése. [Előadás a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1940. évi január hó 13. napján tartott ülésén]
16 A TÖRVÉNY LÉNYEGES RENDELKEZÉSÉNEK MEGSÉRTÉSE. Irta és a Magyar Jogászegylet büntetőjogi szakosztályának 1940. évi január hó 13. napján tartott ülésén előadta: dr. Szolnok Jenő kúriai bíró. I. Ebben a dolgozatban főleg azzal a kérdéssel kívánok foglalkozni, hogy az öttagú külön tanács Ítélete ellen a törvény lényeges rendelkezésének megsértése miatt mikor van helye semmiségi panasznak; (1938. évi XVI. t.-c. 11. §.) illetve a törvénynek erre vonatkozó intézkedését hogyan kell értelmezni? Azonban ennék a tárgynak megbeszélése szükségessé teszi előzőleg a szakasz egy másik nagyfontosságú kapcsolatos rendelkezésének megvilágítását is. a képviselőház igazságügyi bizottságának 635. sz. jelentése szerint a bizottság „hosszú és kimerítő' vita után vette fel e szakaszba a törvénybe is változatlanul átment ezt a rendelkezést: „Semmiségi panasz használata esetében a kir. Kúria az ítéletet egész terjedelmében hivatalból felülvizsgálhatja és a koronaügyész indítványára, a védelem meghallgatása után, az ítéletet a vádlott terhére akkor is megváltoztathatja, hacsak a vádlott érdekében élték semmiségi panasszal." Azok a „hosszú és kimerítő" viták, amelyekre az igazságügyi bizottság célzott, máig sem halkultak el, mert ma is hallani olyan nézeteket, amelyek ezt az elvet miután az a Bp. rendelkezéseivel szöges ellentétben áll, törlendőnek vélik. Fenntartani akarják a Bp. 387. §-ának azokat a rendelkezéseit, amelyek szerint a felülvizsgálat — kivéve a hivatalból figyelembe veendő semmisségi eseteket, — csak az Ítéletnek fellebbezéssel vagy semmisségi panasszal megtámadott intézkedésére szorítkozik, mihez képest a vádlott büntetése is egyedül a vádlónak a vádlott terhére használt fellebbezése esetében súlyosítható. Ez a jogi álláspont azonban nem helytálló. Ugyanis az állam rendjét legsúlyosabban veszélyeztető eme bűncselekmények tekintetében a bűnösség megállapítása vagy meg nem állapítása, a bűncselekmény minősítése s a büntetés kiszabása tekintetében az egész ország büntető judilkatúráját ismerő és áttekintő, a jogpolitikai kérdéseket is szem előtt tartó kir. Kúriának lehetőleg tág területet kell biztosítani. Hiszen az elsősorban a kir. Kúria bíráinak kell ismerni a jogot és a törvényt, a hosszas gyakorlat őket edzette meg arra, hogy az előttük levő kérdéseket tárgyilagosan Ítéljék meg, a nyilvánosság levegőjében és ellenőrzése alatt széles