Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 28. szám - A liberális és autoritárius polgári perjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet perjogi szakosztályának 1939. évi március hó 4. napján tartott ülésén]

355 írt cikkére utalok — az nagyon jól tudja, hogy a vita lényegében régebben is csak a körül forgott, hogy kell e ilyen jogszabályt beállítani a perjogba, de aki éjinek a beállítását, mint nem gyakorlatit szükségesnek nem tartotta, az is az igazmondást, mint az intézmény magától értetődő követelményét elismerte. Egyébként a Pp. 222. §-nak 2. bekezdéséhez a szankciót nem Plósz, hanem a törvényjavaslat tárgyalásának rendjén az igazságügyi bizottság fűzte az elvi tételhez. Bár e jogszabály nem pohárköszöntő, a gyakorlatban azt látjuk, hogy a bíró a büntető rendelkezést alig alkalmazza. Lehetetlen meg nem emlékeznem, hogy az osztrák perrend alkotója, Klein Ferenc, Die schuldhafte Parteihandlung című mű szerzője, az osztrák perrend 178. §-ában törvénybe iktatta az igazmondási kötelezettséget a Habsburg uralom idején, amikor még senki sem gondolt arra, hogy Bécsben Hitler uralom lesz. És a Hohenzoílern uralom idején az 1909-es német perrend előjavaslat 502. §-a is kimondta az elvet és azért, hogy a törvényből kimaradt, csak az elkeseredett perjog tudósok festették a falra az ördögöt, hogy félni lehet attól, hogy ebből azt következtetik, hogy elismerték a hazugsághoz való jogot. Végül a perjogi Ikoncentráció elve sem függ össze az uralmi rendszerrel, amint épp az előadónak az erről szóló külön tanulmánya adataiból is 'megállapítani lehet. III. Mindnyájan figyelemmel kísérjük azt a hatalmas szellemi áramlatot, amelyet a német nemzeti szocializmus jelent és aimely politikai téren eddig is olyan csodálatos eredményeket ért el. Figyelemmel kísértük és kísérjük, hogy mi újat hoz a jogélet terén. Foglalkozásomnál fogva érdekelt és áttekintettem azt az irodalmat, amely a közigazgatási bíráskodás kérdésével foglalkozik. A közigazgatási bíráskodás eszméjét terheli a gyanú, hirdetik a kérdéssel foglalkozók, hogy a szabadelvű rendszer alkotása tehát a harmadik birodalom rendszerében nem maradhat meg, az eszmevilága szempontjából igazoltatási eljárás a bűne alól nem menti fel. Az igazoltatási eljárás eredménye az, hogy a léte, az államélet helyes jogi rendjével magával áll szoros függésben, tehát megmarad továbbra is, lényeges változtatás nincs. Mint perjogászt érdekelt, hogy mit jelent a perjog szempontjából a nemzeti szocializmus. A perjogi irodalmi megnyilatkozásokban ma még sok kiforratlan, egymásnak ellentmondó nézetet lehet találni, úgy hogy az irányzat különleges jellegzetességeit még nem lehet közös nevezőre hozni. Csak abban egyeznek meg, hogy amiket régebbi irodalmi reform megnyilatkozások majdnem egyhangúlag kifogásoltak, ezeket a kifogásokat átveszik, azonosítják a szabadelvű rendszerrel és abban egyeznek, hogy azokat, amiben a régebbi iro-