Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

21 A népi felfogásból következik, hogy kizárólag maga a nép, a nemzeti becsületnek a letéteményese és nem a nemzet vagy pedig az állam, mert ez csak a formát, az alapot, a keretet képezi, amelyben a nép politikai működése, gondolkodása érvényesül. A legfényesebb bizonyíték erre az, hogy magától a néptől és a Hitler által megindított forradalmi mozgalomból indult ki az ellenállás a versailli békediktátum ellen, a nép lelkéből keletkezett a katonai és egyéb tereken az egyenjogúság iránti akarat és törekvés. Jogi szempontok. A most jelzett elgondolás és ideológia az állam struktúrájáról, a nép rendeltetéséről és állami feladatairól a jog terén is mutatkozik. A népi közösségi érzésből fakad a jogeszmének is egy új szemlélete. A n. s. vallja, hogy, ha a nép minden egyes tagjában kifejlődött a közösségi és az azonossági érzet, ebből önként következik, hogy onnét ki fog nőni a helyes jogérzet is, mert a nép jogérzetének a gyökerei ugyanazon talajba nyúlnak le, mint a politikumnak a gyökérszálai. A n. s. szerint igazságos az, aminek célja megóvni a népnek életrendjét, ezt pedig maga a nép érezheti legjobban. A n. s. jogi gondolkozása kizárólag és csak is népi érzésből eredő gondolkodás lehet. Dr. Frank birodalmi miniszter szerint minden jogos, ami a népnek használ, és minden jogtalan, ami a népnek árt, mert a jog nem más, mint a nép életéből kiinduló hatalom megnyilatkozása. E hatalmat azonban rendezni és szervezni kell, mert különben a nyers hatalom jog nélikül önkényre vezetne. E tekintetben a szervezkedés munkáját az állami hatalom végzi el. A jogállam magába foglalja a népet nemcsak mint a politikai hatalomnak az emanátióját, de mint a jogközösség tárgyát is. A német irodalom hangsúlyozza, hogy a német népnek mindig finom jogérzete volt, azért most is a n. s. súlyt helyez arra, hogy Németország jogállam maradjon. A n. s. állam kifejezetten jogállamnak vallja magát, mert úgy az állami eszme, mint a jogeszme ugyanazon egy forrásból fakad, t. i. magából a népből. Ezenkívül a n. s. állam rendállam is. A positiv jogrendnek a feladata, hogy biztosítsa azt a rendet, amelyre az államnak és a jognak a népi élet funkciójánál szüksége van. A n. s. rend-