Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

20 tal, azt nem tudhatjuk. Minden emberi szervezetnél tehaí az állam életében is, szükséges azonban vizsgálni azt, hogy a fajok milyen hasznot hozhatnak egy országnak s ép azért primér jelenség a nép és csak másodlagos jelentőséggel bírnak az állam, a gazdasági élet, az igazságszolgáltatás, ezek mind csak eszközök a nép fenntartása és boldogulása érdekében. A népből nő ki a n. s. forradalmi mozgalom is és a „Führer" is, feltétlenül kell tehát, hogy ezek örökre és szorosan össze legyenek forrva, mert egy államban, amelynek fundamentumát és forrását a nép képezi, a „Führernek" és a vezetetteknek, vagyis a „Führer'' vezetése alatt álló polgároknak az ú. n. kiséretnek die „Gefolgschaft" egyaránt át kell szőve lenni és erősen egymáshoz kapcsolódni a népi közösség eszméjében. A n. s. világnézet azt tanítja, hogy a liberális felfogás szerint a nép a politikai tényezőnek tekintetett, a népet a históriai sorsközösség alkotja. A n. s. szerint azonban ez nem elég. Nem elég a közös nyelv, a közös gazdaság, a közös történelmi mult, nem elég a közös vallás, a közös erkölcsi felfogás, de múlhatatlanul szükséges „Blut und Boden". A n. s. féladatául tűzte azonban, hogy a fajtisztaságra, amelyre egész rendszerét felépítette, nagy súlyt helyez, s ezt azáltal véli elérhetőnek, hogy az állami életben politikai szempontok szerint egyrészt kedvezményezi a tiszta fajbéli családokat és elősegíti azok természetes szaporodását, másrészt pedig, hogy amennyire csak lehet, kizárja és lehetetlenné teszi a továbbszaporodási folyamatból az oda nem valókat (sterilizáció, kastráció), vagyis akadályokat gördít az elé, hogy nem fajtiszta emberek között szaporodás történjék. Szigorú büntetésekkel sújtja a nem tiszta fajú embereknek házasságon kívüli nemi érintkezését is. Emellett még nagy súlyt helyez a faji öntudat fejlesztésére is, különösen a fiatalsággal akarja megértetni, hogy milyen nagy jelentősége van politikai szempontból a faji biológiának. A faj tisztasága iránti törekvéseknél a n. s. állam leginkább szembe kerül a zsidókérdéssel. A n. s. szerint a munkáspárt tagjai csak fajtestvérek lehetnek. A hivatalnoki pályákon is érvényesül az ú. n. árja szakasz, 1933. július 4-ről, amely szerint zsidó nem lehet sem tisztviselő, sem hivatásos katona. De ez a felfogás tért hódít még a szabad pályákon is, mert ezek a n. s. szempontjából nem tekinthetők szabad pályáknak. Ellenkezőleg ezek is a nép és az állam által megkötött pályák. A n. s. szerint e szempontok irányadók különösen a házassági jogban és az örök jogban is.