Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

19 Ez communis opinio államjcgunikban (így tanítja mind ezt Concha Győző: Politika. Balogh: Az államtudománya című munkában, de minden közjogi író. A n. s. világnézet érvényesül a Német Birodalomban az állami és társadalmi élet összes megnyilatkozásaiban, mert a népi közösségnek, egységnek és a totalitásnak a fogalma nemcsak az összes politikai gondolkozást és cselekvést szövi át és át, de még a gazdasági életnek a rendjét is valamint a vallást és a kultúrát. A n. s. világnézlet totalitási felfogásából az következik, hogy az egész politikai életfolyamat magából a népből fakad mint politikai erőforrásból, nem pedig az államból. A totális állam nem azt jelenti, hogy mindent maga az állam végez a gazdasági életben és hogy szakít a magángazdálkodás rendszerével, de jelenti azt, hogy az állam a közösségi élet minden területén, a köz- és magánélet terén egyaránt, az önmaga által megállapított határokig tevékennyé válhatik ha ez a nép érdekében szükséges. A n. s. világnézet a liberális és demokrata államoknak az államról alkotott fogalmát a nép érzületével, gondolkodásával és akaratával merőben ellentétben állónak tartja, mert felfogása szerint nincsen és nem lehet az államnak öncélúsága azaz önértéket „Eigenwerth"'. A n. s. felfogás szerint az államnak a feladata abban merül ki. hogy létesíti és biztosítja a külső formát a kereteket, amelyeken belül lezajlik a népnek politikai élete és magatartása. Annak az igazolására, hogy valóban a népen van a fősúly es nem az államon, hogy a nép a prius és az állam csak a posterius. hogy konfliktusok alkalmával és egyáltalán az országiásnak s kormányzásnak minden vonatkozásában mindég az államnak kell deferálni, fel szokták hozni, hogy minden politikai újítás iránti mozgalom természetesen ideszámítva a forradalmakat is, a nép lellkületéből és akartából jön és hogy ha a forradalom sikerre vezet, az államnak eddigi formái el lesznek seperve, új formákat, állami típusokat, alkotmányjogi változásokat maga a nép erőszakol ki. A népnél van tehát az összes politikai erő és hatalom. Hitler az 1934 augusztus 2-án kelt. a német birodalmi államfőről rendelkező törvény végrehajtási utasításiban azt mondja, hogy minden államhalalomnak a népből kell kiindulni, mert a nép nem csupán védelemre szoruló, politikai jelentőség nélkül való tömeg, egy úgy nevezett „a" politikai alakulat (az „a" itt mint alfa privativum szerepel), de az egyedül elhatározó politikai tényező és nagyság. A fajokat a természet alkotta, hogy milyen okból és célzat-