Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

18 feladatokat nem nemzeti szempontból értékelik és ítélik meg, de tisztán és kizárólag a nép szempontjából, tehát népi vonatkozásokban. A n. s. államban a népi felfogás egészen más, mint a liberális és demokratikus államokban. Hogy egy országban a nép, mint egységes politikai erö és nagyság érvényesüljön, jelentkezhessék, különféle tényezőknek kell közrehatni. A n. s. felfogás szerint, feltétlenül szükséges ehhez elsősorban oly közösség, amely közös fajbéli forrásból ered, oly közösség tehát, amelynél az egyes tagokat a biológia szerint vérbeli kötelékek fűzik egybe. „Bíut und Boden", ez a két dirigens fogalom. Habár a történelem és a gyakorlati élet azt mutatja, hogy egy nemzet polgárai nemcsak fajtestvérek, de különböző heterogén elemekből állanak, amint ezt elismerték a liberális és demokratikus államok és állami életükben s alkotmányaikban számoltak is ezekkel az adottságokkal, ezzel ellentétben a n. s. világnézet az államról alkotott felfogásból, amely teljesen ellentétes a liberális és demokratikus felfogással, különös jogi és politikai következtetéseket vont le. A liberális demokrafa felfogás szerint az állam foglalja magába a népet, a társadalmat, a nemzetet, tekintet nélkül arra, van-e a polgárok között vérközösség vagy közös honi eredet, mert e felfogás szerint a társadalom és a nép felett különvált önálló állandó erő, egy szervezett hatalom áll, mely egyetemes és nem részleges körű és mely képes a hatalma alatt álló egyeseket célkitűzéseinek megfelelő magatartására kényszeríteni. Ez az állam. Az állam nem semmisíti meg ezen felfogás szerint az egyént és egyéni érdekeket, de egyetemességénél fogva a külön érdekekel mérsékli oly fokban, amint erre a korlátozásra szükség van az összcélok szempontjából. Kétségtelen, hogy ugyanazon poliitkai szervezetben él a nép, a társadalom és illetve a nemzet. A nép és a társadalom azonban nem egységként, hanem osztályérdekeik szerint szakadottan létezik, ellenben a nemzet egységként, sajátos, különszerű egységként, mely más hasonlótól nemzeti jellege által különbözik. A liberális felfogás szerint a társadalom is, az állam mellett, sőt vele szemben annyiban is önálló erő, hogy meg van a maga szelleme, felfogása a helyesről, a követendőkről, mely az állami akarat által ki jelentettől esetleg egészen különböző is lehet. Megvannak a társadalomnak a maga szabályai, amelyeknek szankcióját azonban csak az ellenkező magatartás társadalmi elítélése a 1 ja meg. h a t a 1 m i kikén y s z e r í t h e t ő s é g ü k hiányzik.