Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1939 (7. évfolyam, 25-28. szám)

1939 / 25. szám - A harmadik német birodalom alkotmánya. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1938. évi december hó 17-én tartott évi rendes közgyűlésén]

17 Reich", amelyben felhatalmazást kér 4 évre a birodalmi kormány részére, hogy vállalt kötelezettségét és politikai misszióját teljesíthesse. A kért felhatalmazást nagy többséggel meg is kapta. Ez volt az első alkotmányjogi alaptörvénye a Harmadik Német Birodalomnak, amellyel többek között behozatott a birodalmi kormány általi törvényhozás is. A második alkotmányjogi alaptörvény a „Gleichschaltungs Gezetz"', amellyel politikai fajsúly szempontjából egyformává tette a Német Birodalom országaiban működő képviseleti szerveket a birodalmi gyűléssel. E törvényt követte csakhamar a második „GleichschaltungsGezetz", amely nagyban előmozdította a Német Birodalom egységét. Hitlernek hatalomra lépésétől számítva 5 hónapra a munkáspártra száll az egész politikai hatalom, a régi parlamenti pártok egytől-egyik meg lettek szüntetve és ezzel győzedelmeskedett a weimári pártállam felett az n. s. forradalom. Ennek a következménye az volt, hogy a politikai akaratnak az egysége, amelyet a weimári alkotmány alatt a napról-napra szaporodó pártok és pártocskák veszélyeztették, sőt lehetetlenné tették, ismét helyre állt, mert 1933. július 14-én meghozatott a törvény a párt újjáalakításáról, amelynek az volt a célja, hogy a párt egysége semmi körülmények között ne veszélyeztethessék. Ezen törvény szerint csak egy politikai párt, t. i. a munkáspárt lehetséges, más politikai párt létesítésére irányuló törekvés szigorúan büntettetik. 1933. december 1-én megalkottatott a törvény „Zur Sicherung de'r Einheit vom Partéién Staat." 1933. augusztus 2-án meghalt Hindenburg, közvetlenül a halál után a birodalmi kormány törvényt készített „Über das Staatsobérhaupt des Deutschen Reiches", amellyel a birodalmi elnöki hatáskör a kancellári hivatallal és hatáskörrel, egy kézbe került. így lett Hitler a Német Birodalomban államfő, aki „Führer und Reichkanzler" címet visel, mondjuk, magyarul, vezérlő kancellár. II. Politikai szempontok. E történelmi bevezetés után ki fogok terjeszkedni a politikai szempontok ismertetésére. A n. s. forradolom Németországban a népet, az államot és a jogi életet teljesen megváltoztatta. E téren új alapfogalmak kelekteztek, amelyek a politikai életet és a megoldandó közhatalmi