Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 23. szám - A Magyar Jogászegylet pénzügyi szakosztályában az illetékekről szóló törvényjavaslat előadói tervezetének megvitatására tartott szakértekezlet anyaga. [1938. február 3.]

135 valójában nemcsak a kincstár, hanem a felek érdekeinek megóvása is az ügyvéd elsősorban való felelősségének fenntartása mellett szólnak. Ez a magyarázat bizonyára arra, hogy a pénzügyi kormányzat adott kijelentésében foglalt ígérettől eltekint. Viszont, ha a felhozott indokolknak ilyen átütő hatása van. nem tudom megérteni, hogy ez a szabály nem terjed ki az összes eljárásokra ((bűnügyi, közigazgatási, pererrkívüli), ahol a fél nevében hivatásos, jogvégzett képviselő: ügyvéd jár el. Ugyanazon érvek ép úgy szólnalk a többi esetre is és az eltérés fenntartása az illetékügyi eljárás bonyodalmasságát növeli. Az elsősorban való felelősség fenntartása mellett, mellőzni lehetne a perjogi 'biztosítékok megadását és az ügyvédi kar érdekében módosítani lőhetne a jöhiszemünek vehető esetekben, a félemelt illetékkiszalbásna'k szigorúságát, illetve lehetővé kellene tenni ez esetben a bírósági eljárásban is a mérséklés megadását. Az illeték lerovásának biztosítása (96., 97. §§.). Lassan, majdnem észrevétlenül az illeték pénzügyi jogi kérdésből perjogi kérdéssé alalkul át. Eddig az illeték csak az eljárások kísérő jelensége volt. A le nem rovásnak csak pénzügyi és nem igazságügyi következményei voltak. Ma már részben és a javaslat szerint, majdnem általánosságban az illetéjk, tényleges lerovása előfeltétele annak, hogy az állam jogvédelmet nyújtson. Úttörő az 1936. évi XXII. t.-c. (105.000/1936. és 2000/1936. P. M., 24.900. I. M. rendelete). Az 1956. évi XXII. t.-c. 4. §-a világosan megmondja, hogy amíg az illetékáltalány lerovására kötelezett fél le nem rótta az eljárás illető szakára eső illetékátalányt, a bíróság nem indíthatja meg, illetve nem folytathatja az eljárást. Az 1938. évi VI. t.-c, 1938. évi március hó 15-étől, a meghatalmazásra bélyeges nyomtatvány használatát írja élő és az 1. §. 2. bekezdése szerint másként adott meghatalmazást a bíróság vagy más hatóság előtt nem lehet igazoltnak tekinteni. Ezt az elvet a javaslat 96. és 97. §-ai a polgári peres, a polgári bíró előtt egyéb és közigazgatási eljárásra kiterjesztette. így most már az illeték per, illetve eljárási előfeltétellé lett, az igazságszolgáltatás kapuját a pénzügyőr nyitja meg. Magam részéről ezt a (külföldi példák és belföldi javaslatok ellenére elvileg nem tartom helyesnek. Az igazságszolgáltatás a jogállam lényegéhez tartozik és benne végelemzésben rendészeti feladat teljesítése valósul meg. Az önsegély és önbíráskodás megtiltása, az igazságszolgáltatásna'k állami monopóliummá tevése, a pert, a közrend biztosítása érdekében folyóvá teszik. Ha a uiagánfél érdeke mozgatja is, az illetéklerovás ép a fentiek szerint nem lehet előfeltétel.