Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A törvénykönyvek és a bírósági eljárások fasiszta reformja. [Előadás olasz nyelven a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén]

VI, évfolyam 1 1938. január. 1. (XXI.) szám. MAGYAR JOGÁSZEGYLETI ÉRTEKEZÉSEK EGYÉB TANULMÁNYOK ' NEGYEDÉVENKÉNT MEGJELENŐ FOLYÓIRAT V , _ , \^ l- • MEGJELENIK JANUÁR, ÁPRILIS, JÜNIUS SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHÍV? _ ÉS OKTÓBER HÓNAPOKBAN BUDAPEST VIII. VAS-U. 12. — TEL. 1-392-25 A MAGYAR JOGÁSZEGYLET TAGJAI TAGSÁGI ILLETMÉNYKÉNT KÁPJÁK ELŐFIZETÉSI ÁR EGY ÉVRE 10 PENGŐ — EGYES SZÁM ARA 3 PENGŐ Szerkeszti: DR. NAGY DEZSŐ BÁLINT kir. közig, biró — Kiadja a MAGYAR JOGÁSZEGYLET A TÖRVÉNYKÖNYVEK ÉS A BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSOK FASISZTA REFORMJA. Olasz nyelven írta és a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén előadta: Anselmi Anselmo, a munka és a testületek titkárságának főigazgatója, az olasz testületek miniszteriumáiban. „Az olasz nemzet" állapítja meg a Munka Alkotmányának első alapelve „oly szervezet, amelynek céljai, élete és cselekvési eszközei mind hatalmi, mind időbeli szempontból felsőbbrendűek a nemzetet alkotó különálló, vagy csoportosult egyénekénél. Erkölcsi, politikai és gazdasági egység, amely teljességében a fasiszta államban valósul meg." Ez a tömör alapelv röviden magában foglalja az egész fasiszta államelméletet, amelyben az állam erkölcsi elsőként jelentkezik minden más egyéni, vagy együttes joggal, vagy követeléssel szemben és felett. A különböző természetjogászi és szerves elméleteket, amelyek Rousseautól Duguit Leóig megkiséreltók az állam eredetének igazolását és megmagyarázását, túlhaladta az a sarktétel, amelyet a munka alkotmánya, a fasiszta forradalomnak ez a jellegzetes oklevele annak a politikai és gazdasági rendszernek az alapjává tett meg, amelyet testületi állam néven ismerünk. Az egyéniség túlzásaival szemben, amely az egyén-állam kettősségében (az egyik, vagy a másik túlzásai közt ingadozó rendszer sarkpontjai) az egyensúlyok műszaki szerkezetével tisztán anyagi és alaki egyensúlyt keresett, a testületi állam, erősen központosított demokrácia, amint Mussolini nevezte, akarta és meg is tudta találni az értékeknek azt a fokozatát és az érdekeknek azt a találkozását, amely mintegy Hégel-i összetétele az ellenkezőknek.