Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A német nemzeti szocializmus nemzetközi jogi felfogása. [Előadás a Magyar Jogászegylet Nemzetközi Jogi Szakosztályának 1937. évi február hó 16. napján tartott ülésén]

23 nemzetközi alkotmány értelmében csak Jpizonyos meghatározott céll szolgáló átmeneti intézkedések lehettek. . Az eredmény e szerint az álláspont szerint ugyanaz, mint a német kormány által elfoglalt álláspont mellett. Éltérés csak az, hogy a megszűnés az általam kifejtett nézet szerint ipso iure s nem az illető volt központi hatalom felmondása folytán áll be, ami Magyarország speciális viszonyainak inkább megfelel. Igaz, hogy a Nemzetek Szövetségének Tanácsa 1935 április 17-i határozatával nem helyezkedett erre az álláspontra. Ez a határozat, amelyet egyhangúlag hoztak — mindössze Dánia képviselője tartózkodott a szavazástól —, megállapította, hogy az 1935 március 16-i német törvény promulgálása ellentétben áll a nemzetközi jognak azzal a fontos princípiumával, mely szerint egy hatalom sem mentesítheti magát szerződéses kötelezettségei alól s annak rendelkezéseit csak a többi szerződő féllel történt megegyezés alapján módosíthatja; kimondta, hogy ez az egyoldalú aktus az európai biztonság elleni támadás, s általa semminemű jog nem keletkezett.4) Németország ezt a tanácsi határozatot április 20-i jegyzékében a leghatározottabban visszautasította, kétségbevonva, hogy azoknak a kormányoknak, amelyek a határozatot hozták, ,Joguk lett volna Németország felett bírónak feltolni magukat.5) A dolog tényleg úgy áll, hogy a Tanács április 17-i határozata távolról sem döntötte el azt a jogi kérdést, hogy Németország magatartása jogszem volt-e vagy jogtalan. A Tanács nem bírói, hanem politikai testület, határozatai nem az ítélet, hanem a politikai állásfoglalás természetével bírnak. A tanácsi határozat a meghozatalában résztvett államok kormányainak politikai szempontok állal irányított véleménye, s ezzel szemben áll Németországnak, mint a másik érdekelt félnek homlokegyenest ellenkező álláspontja. A kérdést csak a politikai szempontok teljes kikapcsolásával lehet eldönteni s az ilyen politikamentes vizsgálat eredménye nézetem szerint csak az lehet, hogy Németország a március 16-i véderőtörvény kiadásával nemzetközi jogot nem sértett. Bizonyos azonban, hogy Németország ennek a jogi álláspontnak önhatalmúlag szerzett érvényt. A német lépésnek kétségtelen sikere volt. A Nemzetek Szövetsége nem ment túl az erkölcsi megbélyegzésen s a német kormány által teremtett helyzetet mint tényleges állapotot quasi tudomásul vette s az új véderőtörvény tényleg hatályban maradt. Ez a siker két tényezőre vezethető vissza: egyrészről a 4) Joum. Of f. XVI. Année 1935. 551—552. lap. 5) Lásd e jegyzéket Zeitschrift für Völkerrecht XIX. kötet 1935. 256. 1.