Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A törvénykönyvek és a bírósági eljárások fasiszta reformja. [Előadás olasz nyelven a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén]

14 mában állapították meg a munkaügyi bíróság Ítéletének figyelmen kívül hagyása esetére, szemben az együttes szabályozás más forrásaival, különös tekintettel arra, hogy a munkaügyi bíróság útján az állam lép közbe hatalmi súlyával ós amint láttuk, olykor a szakegyesületek kívánságától függetlenül a viszály méltányos eldöntését eszközli. A munkaügyi bíróság fellebbezési szerv is a járásbíróságok és a törvényszékek által az egyéni munka viszály okban meghozott véghatározatokkal szemben. Ezek a viszályok előzőleg külön szervi és testületi bíráskodás elé kerültek: 1928-ban az elbírálásukra vonatkozó hatáskört a rendes bíróságra ruházták, a hatályban lévő 1934. május 21-i 1073. számú rendelettörvényben meghatározott ismérvek és korlátozások szerint. * A munkaügyi bíróságnak létesítésének (1926.) időpontjától kezdve alkalma volt néhány együttes munkaviszály kérdésében dönteni, de ezeknek a viszályoknak legnagyobb részét szakegyesületi, vagy testületi körben oldották meg anélkül, hogy a bíróság elé vitelük szüksége felmerült volna. Ez azonban nem jelenti azt, mintha ez a szerv nem felelne meg annak a hatáskörnek, amelyet a törvényhozó reá bízott és még kevésbbé a felek bizalmatlanságát a munkaügyi viszonyok külön bíróságával szemben. Ellenben azt jelenti, hogy az esetek legnagyobb részében a szakegyesületi, vagy testületi szervek eljárása, amelyekre a viszályok békítő szakát reábízták, az ellentétes érdekek méltányos kiegyenlítését és ehhez képest a felek által egyetértőleg elfogadott megoldást tudott elérni. Ez a magyarázata annak, hogy a mai napig a munkaügyi bíróság elé vitt együttes munkaviszályok száma igen csekély. És pedig csupán 41, amelyből 22 tárgyaláson egyességgel fejeződött be, 3 ügyiben a felek elálltak a pertől és 15 ügyet Ítélettel döntöttek el. Az utóbbiak közül 9-nek a tárgya új munkaügyi viszonyok megalkotása volt és 7 ügyben kizárólag jogkérdéseket döntöttek el. Ellenben nagy a száma az egyéni munkaviszályoknak. 1928-tól 1936-ig benyújtott, összesen 244.929 fellebbezésből 47.124 vitás ügyet egyességgel és 183.873 ügyet pedig Ítélettel fejeztek be. A senimítő szék, az említett időszakban a munkaügyi bíróság ítéletei ellen benyújtott több, mint 1200 felülvizsgálati kérelmet intézett el. *