Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A törvénykönyvek és a bírósági eljárások fasiszta reformja. [Előadás olasz nyelven a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén]

13 részleges módosítását, annak tartalma részére megállapított határidő lejária előtt. A munkaügyi bíróság hatásköre nemcsupán a munkaviszonyok terére terjed ki. Ismeretes dolog, hogy hogyan fejlődött ki a testületi rendtartás és milyen állomást jelentett az új gazdasági rendtartás számára a testületek országos tanácsának intézménye, amely az 1930. március 20-i 206. számú törvénnyel létesül. Kiterjeszkedvén gazdasági téren a különböző csoportok közti együttműködés alapelve és megvalósulván a csoportok önfegyelmezésének az alapelve, a testületek országos tanácsának felhatalmazást adtak arra, hogy kötelező jogszabályokat alkosson a termelés különböző csoportjai közti gazdasági viszonyok együttes szabályozására. Hasonló jogkörrel bírnak maguk a szakegyesületek is, amelyek a testületek országos tanácsa által jóváhagyandó együttes gazdasági megegyezéseket létesíthetnek. Az 1934. évi február hó 5-i 163. számú törvény után, amely a testületeket létesíti, ezt a hatalmat a testületekre ruházták, arra az esetre, ha a testületekben egyesített szakegyesületek közti gazdasági viszonyok szabályozásáról van szó. Már most az 1930. március 20-i idézett törvény a munkaügyi bíróság hatáskörébe utalja a testületi gazdasági szabályok és az együttes gazdasági egyezmények alkalmazására vonatkozó viszályok elbírálását. Itt a hatáskör a jogszabályo'k és az egyezmények alkalmazására vonatkozó viszályokra korlátozódik és nem terjed ki, ismert okokból új gazdasági szabályok kialakítására, amely kizárólagos előjoga a testületi szerveknek, vagy a szakegyesületeknek. Ezért egy másik tág és kényes hatáskört ruháznak a birós'gra, megadván annak a jogot arra. hogy eldöntse az említett viszályokat a testület szerveknek hatáskörébe utalt külön jogi szabályozási formával szabályozott együttes gazdasági viszonyok tekintetében. A munkaügyi bíróság Ítéletét abból a célból, amit követni óhajt, azaz, hogy kiküszöbölje az együttes munkaviszályt, amelynek mindig általános kihatásai vannak, a leghatásosabb jogkövetkezményekkel kellett alátámasztani, a hiánytalan megtartás biztosítása végett. Kiemelendő ezek között a jogkövetkezmények között a büntető jogkövetkezmény. Ezt a követelményt a fasiszta törvényhozó már 1926. óta felfogta. Bűncselekménynek tekintvén a szakegyesületi törvényben a munkaügyi bíróság döntésének figyelembe nem vételét. Ezt az oltalmat később az együttes szabályozás más forrásaira is kiterjesztették és az utóbb bele került a büntetőtörvénykönyvbe is (509. cikk). Említésre méltó, hogy a jogkövetkezményt súlyosabb for-