Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A törvénykönyvek és a bírósági eljárások fasiszta reformja. [Előadás olasz nyelven a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén]

12 Ennek a szabatos meghatározásnak az eredménye az, hogy együttes mnnkaviszály fennforgásához szükséges, hogy az ne csak csupán elismert szaikégyesületek közt folyjék, hanem hogy csoportérdek megvédését célozza, kötelező erővel az összes vállalkozók és munkásokra vonatkozólag, akikre a peres eljárás alanyaiként szereplő szakegyesületek hatalma és uralma kiterjed. Az együttes viszályok eldöntésére irányuló kereset, amidőn a közérdek úgy kívánja, a közvádlót is megilleti, ami azt jelenti, hogy ha a szakegyesületek nem tudják összhangba hozni a munkaviszonyok együttes szabályozását és annak ellenére nem fordulnak a munkaügyi 'bírósághoz, az állam, azok helyetteseként, a közvádló útján szorgalmazhatja a viszály eldöntését. A köz vádló beavatkozása odáig is terjedhet, hogy mind a két fél távollétében is kívánhatja az ügy letárgyalását. Ezzel az újító rendszerrel, amely felfedi a fasiszta törvényhozónak a munkaügyi kérdésekről alkotott új felfogását, gyorsan elérhető az, hogy egy együttes viszály valamiképpen döntés alá kerüljön, számbavévén a társadalmi érdeket, amelynek védelme nem bízható csupán a felek kezdeményezésére. A munkaügyi biróság hatáskörébe tartozó együttes viszályok feloszlanak: az együttes munkaszerződések alkalmazására Vonatkozó és az új munkafeltételek kialakítására vonatkozó viszályokra. A viszályok két csoportjából azok, amelyek a bírónak megadott tágabb döntési jog folytán gyökeres újítást jelentenek, az új munkaviszonyok megalakítását tárgyazó viszályok. A bíróságra egészen új és merész feladatot bíztak, mert nemcsak azt adják meg neki, hogy a munkaviszonyokat a felek helyett és ellenére szabályozza, amennyiben azok nem tudtak megegyezni, hanem szükség esetén az ő megegyezésük ellenére is. Még inkább említésre méltó, hogy ezekben a viszályokban a munkaügyi biróság akként gyakorolja a hatalmát, hogy irányító ismérvül a méltányosságot veszi, ami azt jelenti, hogy azzal a lehetőséggel dönt, hogy a meghatározott esetben alkalmazandó jogszabályt maga alkotja meg, és ennélfogva abból a/ alapelvből merít ihletet, amely a szakegyesületi-testületi rendszer sarkpontjának nevezhető: azaz a termelés tényezőinek együttműködéséből. Ez a XX. század prétori joga — hogy a mi fogalmainkra a római fogalom meghatározást alkalmazzuk — kétségkívül egyike a legmerészebb elgondolásoknak, amelyet a fasizmus jogi formába öntött. És mert az együttes szabályozás mindenkor hozzáidomul a termelő és dolgozó élet valóságához, a törvény lehetővé teszi, hogy amidőn abban a tényleges állapotban, amely az együttes szabályozás időpontjában fennállott, változás mutatkozik, a felek és a közvádlló kérhessék a szabályozás teljes, vagy