Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1938 (6. évfolyam, 21-24. szám)

1938 / 21. szám - A törvénykönyvek és a bírósági eljárások fasiszta reformja. [Előadás olasz nyelven a Magyar Jogászegylet 1937. évi április hó 7. napján tartott ülésén]

11 bízta azt a megtisztelő feladatot, hogy a termelő csoportok érdekeit egyensúlyba hozza és az ellentéteket megoldja, hogy elsimítsa azokat a nemzetgazdaság és a haza legfelsőbb érdekében. A fasiszta rendszer másik ént intézkedhetett volna, mindenekelőtt azokban az esetekben, amikor új munkafeltételek megállapításáról van szó. Kirendelhette volna a viszály hatalmi szóval való elintézésére a közigazgatás szerveit, vagy magukat a testületi szerveket; mégis azt a módot választotta, hogy a szakegyesületek közti ellentét eseteiben, amidőn az a törvény által megállapított különböző békéltetési kísérletek útján nem egyenlíthető ki, a döntő szó a bíróságot illesse, reábízván arra azt az egészen új feladatot, hogy szuverén és jogalkotó hatáskörrel állapítsa meg az együttes munkaviszonyok új szabályozását. A munkaügyi bíróságot minden Ítélőtábla mellett egy tanácsból alakítják és az 3 bíróból áll. Ezekhez esetről-esetre két, a termelés és a munka problémáiban jártas polgári személy csatlakozik, akiket erre a célra létesített névjegyzékből választanak ki. Az, ami erre a birói szervre egészen különleges bélyeget nyom, a szakértők beavatkozása, akik magukkal hozzák a termelés különböző ágazatában szerzett műszaki ismereteiket és mindenekelőtt az érdekelt csoportok kérdéseinek az ismeretét. Ez a beavatkozás annál inkább szükséges, amennyiben a viszály megoldásának a termelés felsőbb érdekére tekintettel kell megtörténnie és szükséges, hogy a munkaügyi birói szerv saját 'kebelében megtalálja azokat az elemeket, amelyek felvilágosítással szolgálhatnak neki különleges műszaki jellegű kérdésekben. Nagy jelentősége van a közvádló beavatkozásának a munkaügyi bíróság előtt. Ez, amint ismeretes kötelező; azt tartván, hogy a közvádlónak hozzá kell járulnia a bíróság szabályszerű megalakulásához mindazon esetekben, amidőn együttes viszályról van szó. Természetesen a közvádlónak nemcsak a munkaügyi bíróság előtt van csatlakozási joga, hanem, amint a következőkben látjuk, maga is kezdeményezheti a viszálynak a bíróság elé vitelét, ami új bizonyítéka annak, hogy az állam szükség esetén nem habozik, hogy saját szerve útján kezdeményezze a munkaviszály megoldását a bírósági eljárás keretében. Ndhéz és bonyolult volt az együttes viszály fogalmának meghatározása, amely a munkaügyi 'bíróság hatáskörének ismérv-határa. És annak jellegzetes elemeit csak fokról-fokra, fáradságos módon tisztázták. A kérdés tisztázása korán szükségessé vált úgy dogmatikus követelmények, mint gyakorlati szükség folytán; adva lévén, hogy az egyéni munkaviszály esetében is vita tárgya lehet az együttes munkaszerződések értelmezése és alkalmazása, amint a Carta del Lavoro 10. cikke azt előre látta.