Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

7 ságkötés oly akaratkijelentés, amelyben kétféle elem is van: a kijelentő saját jogainak a keletkezése épenúgy, mint az akaratnyilvánítót terhelő kötelezettségek keletkezése is, vagyis, hogy a házasság kötése oly ügylet, amely a házasságot kötő családjogi jogkörét nagyobbítja is, de azzal egyidejűleg az ő rovására családjogi jogkörét közvetlenül csökkenti is, azt Grosschmid fent ismertetett fejtegetéseinél élesebben és világosabban alig lehet kifejezni. A házasságot keletkeztető ügylet magánjogi tényállását és az ebből folyó házaséleti kötöttség alkatát és tartalmát mai jogunk a Grosschmid-féle felfogásnak megfelelően sajátította el, érti, tartja. 6. Grosschmid főleg egyetemi előadásaiban ismételten is figyelmeztet arra, hogy az 1894:XXXI. t.-cikk a házassági akadályok és a házasságot érvénytelenítő okok között nem műértelemben különböztet. Szerinte bármely házassági jog ezeknek akár egyikével, akár másikával is megelégedhetik. A mi törvényünk pláne a házassági akadályok kétféle kategóriáját: a tiltó és a bontó akadályokat külsőleg nem is választja el egymástól; azokat egy fejezetben tárgyalja és csak közvetve az egyes akadályok szövegezési módjával utal arra, vájjon annak bekövetkeztekor a házasság érvényes vagy érvénytelen-e? Ismer oly érvénytelenségi okot is, amelyet nem nyilvánít házassági akadálynak. Ilyen: a tévedés és a kényszer (54. és 53. §§.). Pedig ezek is a házasság létrejöttét gátló hibás tényállások. 7. A házasságot érvénytelenítő okok és a házasság felbontásának az alapjául szolgáló tényállások közötti legélesebb eltérést Grosschmid abban látja, hogy bár úgy a házasságot érvénytelenítő, mint az azt felbontó Ítélet is konstitutív, de ezeknek a konstitutív ereje mégis más-más. Ennek a megérhetése végett előbb az Ítélet konstitutivitásának a jelenségét írja körül.1) Konstitutív az ítélet — úgymond —, valahányszor a hozatala is annak a magánjogi tényállásnak az alkotó eleme, amelyhez a jogváltozás fűződik. Ez úgy a házasságot érvénytelenítő, mint az azt felbontó ítéletnél is megvan. Ezért úgy a házasságot felbontó, mint az azt érvénytelenítő Ítélet is konstitutív. „Mégis" — folytatja Grosschmid — ,,a házasságot érvénytelenítő Ítélet deklaratív, amenynyiben azt a felbontóval szembesítem". Az érvénytelenítő Ítélet azt jelenti ki, hogy a házasság kezdettől fogva nem jött létre. Vagy azért nem, mert a törvény az ily hibában szenvedő házasságkötés alapján egyáltalán nem türi a házasság létesültét. Ezek a semmisségi okok. Vagy azért ») Fejezetek, I. k. 77—79. old.