Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

8 nem, mert a kötéskor oly tényálláshiba csúszott be, amelynek az alapján a törvény az ezáltal sérelmet szenvedett félnek csupán arra ad lehetőséget, hogy a házasságot a maga cselekményével leronthassa. Ez utóbbi hibák a házasság megtámadásának a tényállásai. A házasságot érvénytelenítő Ítélettel — tanítja Grosschmid — a bíró nem valósítja meg jogváltoztató akaratát és hatalmát. Csupán azt nézi, fennforog-e a tárgyi jogban tényállásilag körül írt házasságkötési hiba? Ha azonban fennforgott, ennek a törvény által megszabott joghatását mégis az Ítélet kelti. Ezért az érvénytelenítő Ítéletek konstitutívek is. Hozataluk nélkül — t. i. a házasság egyéb megszűnésétől eltekintve —- az érvénytelenség következményei be nem állanak. De másfelől ezek az Ítéletek deklaratívek is, mivel a biró a hozatalukkal taítalmilag nem létesíti a házasság érvénytelenségét, hanem csak kötelezőleg előírt módon, itéletileg megállapítja, hogy az érvényes házasság hatásai kezdettől fogva sem állottak be. (V. ö. az egyoldalú ügylet c. munkám 48—51. oldalain az anyagi jogi és a perjogi konstitutív erőről mondottakat.) 7. A konstitutív hasonló fokozatait Grosschmid gondolatainak továbbfűzésével talán a házasságot felbontó Ítéleteknél is észlelhetjük. A biró szempontjából a kényszerítő bontó okok hatása mintegy ipso jure áll be; a biró csak fennforgásukat állapíthatja meg és köteles megállapítani. Ellenben a fakultatív felbontási okoknál már ennél jóval többet is tesz; a házassági viszony feldúltságának a vizsgálata és megállapítása körül már sokkal nagyobb hatáskörrel bír. Hisz ezeknél ő, a bíró, nem pedig csupán az erre neki blankettahatalmat engedélyező törvény szabja meg végsőleg azt, vájjon a felbontásnak helye van-e, vagy sem? Grosschmid maga ezeket ugyan nem emeli ki. Sőt a felek jogváltoztató akaratának a kiemelésénél hangsúlyozza, hogy míg a felek az ügyleteikben tetszésük szerint osztanak fel mondjuk egy vagyoni jogközösséget, vagy szüntetnek meg valamely jogot, addig a biró ezt merő tetszéséből nem teheti.2) Azonban talán mégsem távolodunk el Grosschmid gondolatmenetétől, ha a házasságot érvénytelenítő ítéletek joghatás-fokozatainak az egyes lépcsőzeteit vagy azokhoz hasonlókat a házasságot felbontó ítéleteknél is felismerünk. 8. A birói gyakorlat a házasságot felbontó okoknál jóval túlment azokon, amiket Grosschmid családjogi írásaiban olvashatunk. Akármily álláspontot foglaljunk is t. i. el a H. T. 77. §-ával kapcsolatban kifejlett birói gyakorlat tekintetében, — a 2) Fejezetek, I. k. 79. oldal.