Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

2(1 Grosschmid ezeknek a különbségeknek felsorolásánál megjegyzi, hogy azok egyike-másika vitás (T. II. k. 784. olda.). De bármily vitás legyen is az, annyi mégis vitán felül áll, hogy a házastársak élők közötti és halál esetére szóló, törvényen, vagy ügyleten alapuló részeltetéseinek és juttatásainak 1848. utáni joganyagát nálunk először élesen és igazán Grosschmid választotta széjjel. A törvényes és az irott hitbérre vonatkozó elveknek a tisztázását és a megismerését is az elmélet és a gyakorlat számára minden sötétségen, homályon és zavaron áthatoló sugaraival, ső tette hozzáférhetővé. Ő adta meg a keretét annak is, hogy az irott hitbér és a viszont-hitbér a M. M. T. 162—164. §-aiba foglalt tisztult alakjukban a jövő magánjogunk friss életerővel bíró, önálló intézményeként tovább fejlődhessék. V. 1. A házassági vagyonjogi akaratnyilvánításokat Grosschmid kétoldalú szerződéseknek, de nem forgalmi értelemben vett visszterhes ügyleteknek fogja fel. Kiindul abból, hogy a visszterhesség egyáltalán nem is a szerződésnek mint egésznek a joghatása, hanem igenis annak, hogy a szerződésen belül mindegyik fél minő céllal vállalt kötelezettséget.27) A kötelezettségvállalás céljának a következménye az, vájjon az azt vállaló az ellenfélnek szembe vetheti-e a kézenközön szolgáltatás kifogását, továbbá a viszontszolgáltatás elmaradása esetében az is, hogy a kötelem a kötelezettséget vállaló szempontjából is megszünhetik. A kötelezettségvállalás célja Grosschmid szerint lehet forgalmi, vagyis az, hogy mindegyik fél általa csak vagyonjogi előnyhöz akar jutni, vagy pedig ethikai. A házassági vagyonjogi ügyletek végsőleges ethikai célra irányulnak. Ez az ethikai cél a házasélet bensőségének a fokozása. A házastársaknak mint ilyeneknek a vagyonjogi szerződéseinél már most a jogrend csak ezt az ethikai célt tartja elismerendőnek. Ezért Grosschmid szerint a házastársaknak mint ilyeneknek a szerződései — például a házastársak vagyonainak a közösségére vonatkozó megegyezése is - - lehetnek ugyan kétoldalúak, de nem forgalmi értelemben visszterhes ügyletek. És innen van az, hogy a házastársaknak valamely jogközösségére vonatkozó megegyezése dacára is ezzel a megegyezéssel szemben úgy a házasággal kapcsolatos ajándékozások visszaszolgáltatására (H. T. 89. §.) vonatkozó jogszabályok állanak, mint az is, hogy az átruházó házastársnak a csődtömege javára a csődtörvény 28. §-ában megadott megtámadásnak, de sőt az ily átruházással szemben a kötelesrész megsértése miatti megtámadásnak is helye van. 27) Fejezetek, I. k. 46—47. old.