Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

ir> És mindezeken felül neki köszönhetjük a közszerzeményi intézmény két rendkívül fontos jogpolitikai követelményének a felállítását, vagyis a közszerzemény kodifikációja programmjának a kitűzését. Ez a két követelmény: a közszerzeménynek és pedig a törvényen alapuló közszerzeménynek az összes társadalmi osztályokra való kiterjesztése egyfelől, a halál utáni halasztás kedvezménye másfelől. Grosschmid révén t. i. ma már communis opinióvá erősödött, hogy de lege ferenda okvetlenül megadandó a házasság megszűnésében nem vétkes házastársnak az a hatalmasság, hogy az őt terhelő közszerzeményi kötelezettség teljesítését a saját haláláig elhalaszthassa. III. A hozomány Grosschmid szerint nem a férjnek egyszerű jogosítványa, de rendeltetéses haszonélvezet. A rendeltetése a házastársi terhek könnyítése. E rendeltetés számára a hozomány haszonélvezetét jogilag előre le kell kötni.21) Ezért nincs a férjnek korlátlan rendelkezése a hozomány tárgyának a gyümölcsei felett és ezért kell biztosítani a hozományt arra az esetre is, ha a gyümölcsök tekintetében a nő a férj hitelezőivel kerül szembe. A hozományrendelés főkelléke, hogy a hozomány adása vagy Ígérete a házasélet terhét, vagyis főleg a nő jelenét biztosítsa és nem csupán ennek a hozomány állaga feletti jogát. Innen támasztja azt a követelményt, hogy az ingatlanhozomány tekintetében a „hozományi haszonélvezet", nem csupán a „haszonélvezet" jegyeztessék be a telekkönyvbe. A hozomány kétség esetében rendeltetéses haszonélvezetet teremt a férj javára, a nő részére pedig ellenkező kikötés hiányá ban biztosítja annak az állagát.22) Ugy a M. M. T. 133. §-a, mint a birói gyakorlat is tartja a Grosschmid Javaslatának 20. §-ában foglalt azt a tételét is, hogy a harmadik személy részéről adott vagy igért hozomány kétség esetében, nem csupán a haszonélvezetnek, hanem a nő javára szólóan az állagnak a juttatása is. Azt a ma már közkeletű tételt, hogy a hozomány adása vagy ígérete kétség esetében egyúttal a nőnek mint harmadik személynek a javára szóló szerződés is, nálunk szintén Grosschmid vetette fel először. Grosschmid a hozományrendelést élesen választja el az álhozománytól, amely alatt a kezelés és rendelkezés tekintetében a férjnek nem a házasság egész tartamára átadott különvagyont 21) Tanulmányok, II. k. 863. old. ad 23. §. 22) Tanulmányok. II. k. 862. old. 20. §. és a .1. 20. §-a is.