Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

13 mázza, hogy a különvagyon alkotórészei nem pénzértékükben, hanem mint egyedileg meghatározott vagyoni jogosultságok veendők figyelembe akkor, amidőn a házasság megszűnésekor a közszerzeményi mérleget kell készíteni. Mint Grosschmid oly plasztikusan mondja, a különvagyon reálelmélete ,,a hullámzás rögzítő pontjának veszi a speciest", holott az értékelmélet „középpontul veszi azon fajösszeget, amely az illető valutának irányadó pénzneme".11) A közszerzemény ama vagyonfeleslegre vonatkozó követelés ad dandum, ,,amely fennforog a házasság megszűnésekor az illetőnek (elhunytnak) a vagyonában, ha levonjuk a házasság kötésekor megvolt vagyont és az ingyenszerzést", — Grosschmid szerint —- „ez a közszerzemény".12) Grosschmid Családjogi Törvénytervezetében ugyan (27—28. még a szerzeményi jogközösség konstrukciójából indul ki. De már ennek a javaslatnak az indokolásában13) hangsúlyozza, hogy a gyakorlat az intézmény rendszeri áttekintése hiányában az értékelmélethez folyamodott, mint egyszerűsége által megkapó alaptételhez.14) Az alaptétellel ellenkezőnek mondja (ugyanott) a gyakorlatnak azt a másik állásfoglalását, amely a javakat természetben itéli meg nnak a házastársnak, akinek pedig szerinte csak értéktöbblet jut. Ezt az ellentétet azonban talán nem mondhatjuk megoldhatatlannak. Egyfelől ugyanis a szerzeményi jogközösség nem magyarázza meg azt, hogy a házasfelek a házasság megszűnésekor minden további szerzési tény és annak a nyilvánkönyvben való feltüntetése nélkül is miért nem követelhetik ipso jure az egyes vagyontárgyak tulajdonjogát vagy egyéb állagjogát. Másfelő' azonban, hiszen a vgyonérték a közszerzeményi követelésnek csak a kirovása. Nincs akadálya annak, de nem is mondható önellentmondásnak sem, ha tárgyi jogszabály ennek a követelésnek a mértékét pénzben szabja ugyan meg, de e pénzbeli tartozásnak a lerovását a házastársak érdekeinek a méltá nyos figyelembevételével mégis egyedi vagyontárgyak természetbeni szolgáltatása útján is lehetővé teszi. Ezek részletek. A közszerzeményi követelésnek élők közötti kötelmi igénykénti felismerése ellenben a házassági vagyonjog alapvető intézménye leglényegesebb sajátságának a kiderítése, amellyel Grosschmid a magyar házassági vagyonjog nemzeti és mégis modern fejlődését lehetővé tette. 11) A szerzemény, 17. oldal. ,2) A szerzemény, 15. oldal. ,3) Tanulmányok, II. k. 867. oldal. u) Tanulmányok, II. k. 867. 1.