Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

14 Ehhez járul a közszerzeményi vélelem, annak a gyakorlatba is teljesen átment elvnek a felismerése és a hangsúlyozása, hogy kétség esetén úgy a házasfeleknek törvényes közszerzeményi igénye tekintetében is, amint az egyes vagyontárgyak szerzésének az ideje tekintetében is a közszerzemenyre kedvezőbb álláspontra kell helyezkedni. Vélelem van arra is, hogy a házastársak javára törvényen alapuló közszerzeményi igény áll fenn arra is, hogy az egyes vagyontárgyak a házastársak által a házasság tartama alatt, még pedig nem ingyenes alapon szereztettek. Grosschmid alapfelfogása mellett, de a gyakorlat szerint (417. E. H.) sincs kizárva az. hogy a házastársak közös egyetértéssel a közszerzeményi mérleget még a házasság megszűnése előtt tetszőleges más időpontban is megállapíthassák és a közszerzeményi követelést ez időpont szerint mintegy leszámítolva rendezhessék. Azonban Grosschmid kiemeli, hogy ez a leszámítolás nálunk törvényes intézményként elismerve nincs. A gyakorlat itt mindenben elfogadta Grosschmid útmutatásait úgy ebben a kérdésben, mint abban a másikban is, vájjon a közszerzeményi jogosult felel-e a kapott érték erejéig az annak kiszolgáltatására kötelezett házastárs ama hitelezőjének, akinek a közszerzemény kiszolgáltatására kötelezett házastárssal szemben fennálló követelése a közszerzemény kiszolgáltatása következtében kielégítési alapjától megfosztatnék. (V. ö. a 417. E. H.)15) A különvagyon és a közszerzemény elválasztásánál Grosschmid abból indul ki, hogy mindkét fogalom csak befelé, a házastársak egymás közötti viszonyában szerepel.16) A közszerzeményt Grosschmid a különvagyonok haszonélvezőjének tekinti. „A közszerzemény és a különvagyon mint számolási vagyontömegek közötti viszonynak a zsinórmértéke" — úgymond — ,,a haszonélvezeti viszony". Ez adja szerinte a kulcsát annak, hogy a közszerzeményt terhelik: a külön vagyonba tartozó javak tatarozása, azok fenntartási költségei, a házasélet terheinek a viselése a férj részéről és az azokhoz történt hozzájárulás a nő részéről.17) M. M. T. Grosschmidnak a közszerzeményről való felfogását ugyan nem fogadta el egészben. Helyesebben egészében csak azt a felfogását fogadta el, amelyet a fentiek szerint a mai jogállapot jellemzése közben elfoglalt. De nem azt is, amely szerint a közszerzemény a házastársak között jogközösséget létesít. És pedig abban a gyengített szövegezésében sem, amely szerint ,r>) Fejezetek, I. k. 176. old., 174. jegyzet, továbbá 183. oldal. 16) T. II. k. 867. ad 29—34. §§. Bevezetés. ") Tanulmányok, II. k. 815. old. 35—37. §§., 879. old.