Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1937 (5. évfolyam, 17-20. szám)

1937 / 17. szám - Grosschmid [Béni] és a családjog. [Előadás a Magyar Jogászegylet 1936. évi november hó 9. napján tartott teljes ülésén]

12 meghaladja azt a különvagyonát, amellyel, ő a házasság megkötésekor rendelkezett. Ez az utóbbi teljesen bizonytalan tény az, amely a közszerzeményi követelés előzetes telekkönyvi biztosítását, de azt is akadályozza, hogy a közszerzemény kiadására irányuló követelés — eltérő megállapodás hiányában — a házasság megszűnése előtt is támasztassák. Csak annak utána, hogy Grosschmid a szerzemény és a közszerzemény közötti különbség eme belső természetét magya rázta, juthatott a gyakorlat a 13. számú elvi határozatban kifejezett ahhoz az eredményhez is, amelyet Grosschmid előre is kifejtett és amely szerint a közszerzeménnyel adós házastársnak a házasságkötés előtt jutott, de az egybekeléskor már meg nem volt különvagyon a másik házastárs közszerzeményi követelésének a kiszámításánál figyelembe nem jön. A 13. számú elvi határozatnak a redintegrációt a közszerzeménynél kizáró tartalma csak egyik alkalmazása Grosschmid ama tételének, hogy a közszerzemény mérlege a házasságon át fűződik, a szerzeményi öröklésé pedig az örökhagyó egész életén át. A közszerzeményi követelést csupán a közszerzeményi mérleg cselekvő eredménye teszi érvényesíthetővé a szerzeményi öröklés valamennyi faját pedig a szerzeményi ingók egy gyermekrészére vonatkozó özvegyi öröklést is8) az ági és a szerzeményi vagyontárgyak egybevetésén alapuló, az örökhagyó egész életét néző ági mérlegnek a szerzeményi javak felé billenő eredménye. Grosschmid utalt először arra, hogy ez a két mérleg nem csupán időbeli eltéréseket mutat, de tartalmiakat is. Nevezetesen azt, hogy az ági vagyontárgyak redintegrációja szempontjából az ági mérleget csakis az ágelődtől és annak oly águtódjától való ingyenes hárulás nyomhatja lefelé, aki után a közszerzeménnyel terhelt házastárs örökölt volna; a szerzeményi mérleget pedig a házasság tartama alatti mindenféle ingyenszerzés, úgyszintén a közszerzeménnyel adós házastársnak a házasság megkötésekor megvolt különvagyona is.9) A közszerzeménynek, mint követelésnek, illetve mint hagyatéki tehernek a különvagyonnal mint universitas rerum et juriummal való szembehelyezéséből folyik, hogy a különvagyon értékemelkedése a különvagyont, nem pedig a közszerzeményt növeli.10) A különvagyonnak mint vagyonnak, a közszerzeményi jogosultságnak pedig követeléskénti felfogása t. i. azt is tartal8) A szerzemény, 22. és köv. oldalak. 9) A szerzemény, 15. old. 10) A szerzemény, 16. old.