Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1936 (4. évfolyam, 13-14. szám)

1936 / 13-14. szám - A Magyar Jogászegylet 1935. évi november hó 9. napján tartott ünnepi teljes ülése. Megnyitó beszéd

4 ki. A nagy tudós munkásságának eredményeit nem szabad csupán emlékműben megmerevíteni, hanem ami az ő működésében a legnagyobb kincsünk, annek élő erőnek kell maradnia, amelyből a jövő magyar jogtudomány, törvényhozás és bírói gyakorlat folyton újból meríthessen, Grosschmid gondolatai kell, hogy minket azok továbbfejlesztésére ösztönözzenek. A nagyszerű alkotás előtti meghajlást követnie kell az alkotó lelkére közvetlenül visszhangot adó cselekvésnek. A nemzeti alapokon nyugvó, a történelmi hagyományokat a mai kor tudományának eredményeivel összeegyeztető elemző módszer, amelyet Grosschmidtől tanultunk, egyúttal a legerősebb fegyver a nemzeti jogaink visszaszerzéséért folytatott harcunkban is, mert nemzetünk szellemi fölényének egyik legragyogóbb bizonyítéka. A nekem átnyújtott irat reámutatott arra, hogy magyar magánjogunknak az Országbírói Értekezleten történt visszaállítása után jogi életünkben a külföldi minták foglalták el majdnem kizárólag a vezető helyet és elhomályosították a nemzeti hagyományok tiszteletét. Amikor azután az idegen mintákra készült különböző törvények után az öröklési jogunkra került a sor, Grosschmid akkor lépett fel és lángelméjének egész őserejével szállott szembe azzal az irányzattal, amely a magyar jogba a történelmi fejlődés hanyatlását vitte bele. Grosschmil ezzel a működésével kivívta az ősi magyar jogintézményeink tiszteletét és fenntartását. Öröklési jogi és házassági vagyonjogi tanulmányai bebizonyították, hogy a történelmi magyar jog szabályai igen sok kérdésben észszerűbb és igazságosabb eredményre vezetnek, mint azok az idegen minták, amelyekkel ősi intézményeinket helyettesíteni kívánták. így menekült meg az enyészettől mindaz, ami régi intézményeinkban jó és örök értékű. Grosschmid egyetemi előadásai és művei átalakították a magyar jogászi köztudatot és néhány évtized alatt új, önállóan magyar jogi kultúrát teremtettek. Magánjogunk dogmatikus művelése soha nem látott mélységeket ért el Grosschmid főművében a ,,Fejezetek"-ben. Ingéniuma a magánjog legáltalánosabb szerkezeti képének megrajzolásától kezdve a legapróbb részletkérdések gyakorlati megoldásáig az egész magánjogot átfogta és mindaz, amire a külföldön is csak újabban bukkantak rá a jogi fogalmak és az élet egymáshoz való viszonyának kutatása közben, a negyedfél évtizeddel ezelőtt megjelent ,,Fejezetek" lapjain már páratlan élességű vizsgálatban részesült. Műveiben összhangzatos egységbe olvad régi jogunk, különösen a Hármaskönyv és a Plánum Tabulare az újabb bírói gyakorlattal és a hazai eredetű jognak ebben az egységében szívódnak fel az osztrák és a német jogrendszerek hatása alatt keletkezett jogszabályaink is.