Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - A nyugdíjvalorizáció hatásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1934. évi december hó 1. napján tartott ülésén]

• ••> lalat. A 40 felemelési kérelemből visszutasíttatott 8, megszűnt 7. elutasíttatott 9 és az arányszám felemeltetett 16 esetben. A felemelés 2 pénzintézetnél, 7 ipari vállalatnál, 2 közlekedési és .") biztosító vállalatnál történt. A 4 felemelési és leszállítási kérelem elutasíttatott, a 8 arányszámleszállítási kérelem egyike sem teljesíttetett: 2 visszautasíttatott, 3 megszűnt, 3 elutasíttatott. E szerint egyetlen társaság arnyászáma sem szállíttatott le 30 percent alá. Az 1931. évben a törvény 10. (§-a alapján 18 eljárás indult meg. 11 esetben az igényjogosultak kérték az arányszám felemelését, 7 esetben a társaság kérte annak leszállítását. A 11 felemelési kérelmet 9 pénzintézet és 2 biztosító társaság ellen intézték. Viszont saját arányszámának leszállítását 1 pénzintézet, 1 fogyasztási szövetkezet, 1 közlekedési vállalat és 4 iparvállalat kérte. A kérelmek folytán 1 arányszám emeltetett fel és 2 arányszám szállíttatott le. Elutasíttatott 3 felemelési és 2 leszállítási kérelem, míg a többi ügy más módon nyert befejezést. Talán nem sérti a hivatali titkot és nem is megy bizantinizmus számba, ha elmondom ezen a helyen, hogy a különbíróság tárgyalásait a Kúria akkori elnöke, Juhász Andor őexcellenciája nagy megértéssel, meleg szívvel és a tőle megszokott mély bölcsességgel vezette és irányította. * Az arányszám alkalmazásának legegyszerűbb módja az 1914. július 1. előtt nyugdíjazottaknál mutatkozott, ahol a nyugdíjat aranykoronának kell venni és az arányszám szerint átértékelni. Ellenben azoknál, kiknek igénye a nyugdíjra csak 1914. évi július hó 1. napja után nyilt vagy nyilik meg, a törvény a vissza vetítésének sajátságos és bonyolult rendszerét teremtette meg. Mint tudjuk, ez a visszavetítés az ú. n. pendant tisztviselőknek 1914. évi illetménye, ilyenek hiányában pedig az igényjogosult saját előlépési és fizetési viszonyainak az 1914. évre való visszaszámítása alapján történik. Ez természetesen minden perben nagy vitát keltett és nagy bizonyítást tett szükségessé és amit az arany számmal nyertünk a perek csökkentésében a réven, elvesztettük a visszavetítési vitákban a vámon. Az eljárást még jobban komplikálja, hogy egyszerre két nyugdíjszabályzatot kellett alkalmazni. Egyrészt a nyugdíjazás előtti utolsó nyugdíjszabályzatnak azokat a rendelkezéseit, amelyek az illetmény összegének figyelmen kívül hagyásával a nyugdíj megállapításának feltételeit és módját szabályozzák és másrészt az 1914. évi július hó 1-én érvényben volt nyugdíjszabályzatot, amennyiben az az illetmény összegére vonatkozott. Ez elég súlyos rendelkezés, mert a nyugdíj maximális mértéke, a lakbérnyugdíj és az illetmény üszszegével összefüggő egyéb szociális kedvezmények ezekben a régi nyugdíjszabályzatokban még rendszerint nem foglaltattak