Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1935 (3. évfolyam, 9-12. szám)

1935 / 9. szám - A nyugdíjvalorizáció hatásai. [Előadás a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1934. évi december hó 1. napján tartott ülésén]

19 A NYUGDiJVALORIZÁCIÓ HATÁSAI Irta és a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1934. évi december hú 1. napján tartott ülésén előadta: dr. GALLIA BÉLA, kir. kúriai bíró. h Tavasszal múlt kilenc éve, hogy erről a díszes helyről szerencsés lehettem felhívni a magyar jogászközönség figj^elmét a magánalkalmazottak nyugdíjvalorizációjának akkor igen égető kérdésére. Azóta hivatalosan és nem hivatalosan annyit kellett ezzel a kérdéssel foglalkoznom, hogy már unalmassá válhattam és félnem kell, nem helyesli-e mindenki egyik híres írónknak azt a tréfás megjegyzését: hogy ez a téma már nem is a szakmáin, hanem a vesszőparipám. Ha mégis bátor vagyok ismét igénybevenni a t. Szakosztály türelmét, teszem ezt azért, mert úgy hiszem, érdemes számot adnunk magunknak a bírói gyakorlat és a nyugdíjátértékelési törvény tapasztalatairól és hatásairól. Tudjuk, hogy kezdetben igen nehezen indult meg a nyugdíjak átértékelése. A nyugdíjalapok nagy része elértéktelenedett, és a munkaadók — bár tényleges alkalmazottaiknak pótlékok formájában csillagászati számú rossz koronát fizettek. — a nyugdíj kiszabásánál ragaszkodtak a törzsfizetések értéktelen papírkorona összegéhez és igen komolyan vitatták, hogy a magyar jog az átértékelést nem ismeri és nyugdíjszabályzataikra, valamint alapjaik célvagyon természetére hivatkozva azzal védekeztek, hogy ők a nyugdíjakért csak a leromlott nyugdíj-alap erejéig felelősek. 1925. elején mondta ki a Kúria — nem is egy, hanem három tanácsban — a maga Quos Ego-jával, hogy a nvugdíjakat át kell értékelni, s hogy azokért maga a munkaadó felelős. A Kúria ezt arra a jogszabályra alapította, hogy a szerződést akként kell teljesíteni, amint azt az eset körülményei és az élet józan felfogása szerint a méltányosság megkívánja. De nem is az indokolás volt a fontos, hanem az, hogy a Kúria állásfoglalása abban az időben bátor tett volt és el sem lehet képzelni, minő szociális hatást váltott volna ki, ha ez a tett elmarad. A Kúria állásfoglalásának kettős volt a hatása: először megszaporodtak és a bíróságokat elözönléssel fenyegették a nyugdíjvalorizációs perek, másodszor a munkaadó érdekeltségek a 2*