Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - Szászy Béla. [A Magyar Jogászegylet 1932. május 19-i ülésén elhangzott emlékbeszéd]

8 Szászy Béla átdolgozásának köszönhetjük, hogy a kódex igazán (magyar alkotás lett. Törzsökös magyar gondolkodásával és páratlan stílusművészetével sikerült neki aiz előző tervezeték sokban idegen anyaigát magyarrá láthasonfitania. Az ő agylai volt az az olvasztó koihó, amely a ikülíPöldi jogrendszerek értékes ércét nemesveretü magyar ötvözetté forrasztotta. De az ő átdolgozása álítalános mértékkel mérve is hallaidást jelent a kodifikáció technikájában. Finom intuícióval megérezte, hogy a pandektajog dogmatizmusa, az a csillagzat, amely alatt a német polgári törvénykönyv született, ma már lehunyóban van. Európasizerte frissebb áramlatok hatják át iái jogtudományt. A magánjog ma már sokkal kevésbbé logikai szervezet és sokkal inkább célszervezet, mint harminckét évvel ezelőtt volt, amikor első tervezetünk megszületett. Szászy Béla bölcs ítélete felismerte az idők változását. De felismerte a rendszeresség, szakszerűség és teljesiség nagy jelentőségét is a jogbiztonságra nézve. Ezért szerencsés középutat tartott a német törvénykönyv doktrinalizmusa és a svájci törvénynek — a laikus bíráskodás gondolatára alapított — népiessége között. A magánjoga törvénykönyv, ez volt Szászy Béla férfikorának nagy szenvedélye; mindent mégtett, hogy sikerét biztosítsa. Kegyelettel idézi fel emlékét a korán sírba szállt jeleseknek, akik a javaslat anyagát összehordták. ,,Mi láttuk őket — úgymond — mily lelkesedéssel, odaadással és életük java munkájának mily nagy áldozatával dolgoztak ta mű vön és mily keserű érzés töltötte el lelküket életük alkonyán amiatt, hogy fáradozásuk a törvénykönyvnek törvénnyé válásával célt nem ért." Szászy Béla iránt kegyesebb volt a Sors. A megvalósulás közvetlen közelébe hozhatta élete főművét. Legutolsó hivatali munkája is a kódexnek szólt, ő készítette el azt a törvényjavaslatot, lamely a törvénykönyv parlamenti tárgyalásának rendjét van hivatva biztosítani. Ekkor kíméletesein vette ki a halál kezéből a tollat 1931. június 17-én; küszöbén tannak a gazdasági összeomlásnak, amely az ország létét alapjában rendítette meg és a kódex törvénybefoglalását isimét bizonytalan időre elodázta. De a hála, amelyet Szászy Béla önfeláldozó munkássága iránt érzünk, arra kötelez, hogy a míaigyar jogászság egyeteme vegye kezébe a törvénykönyv további sorsát és ne engedje elaludni, ne engedje megfakulni Szászy Béla munkáját, hanem aiz ő szellemében tökéletesítve azt. segítse be mielőbb a magyar törvénytárba. Ám bármi lesz is iái kódex további sorsa, Szászy Béla ezzel az átdolgozással olyan emlékművet állított magának, amely mindenkor hirdetni fogja a magyar törvényszerkesztés mesterének alkotó erejét. A magyar jogászság mihamarább felismerte a magánjogi kódex át formálójában a vezetésére hivatott jogi elmét és Nagy