Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1934 (2. évfolyam, 5-8. szám)

1934 / 5. szám - Szászy Béla. [A Magyar Jogászegylet 1932. május 19-i ülésén elhangzott emlékbeszéd]

9 Ferenc gyászos IhaMiLa után egyhangú lelkesedéssel ültette 1929. februárjában a Magyar Jogászegylet elnöki székébe. Csak két és fél évig lehetett elnökünk, de e rövid idő alatt is bebizonyította, Ihogy méltó utóda volt nagy elődeinek: Csemeginek, Vavriknak és Nagy Ferencnek. Elnöki buzgalmának eredményei minden várakozást felülmúltak. Egyetemes érdeklődése valamennyi szakosztályunk működését egyenlő szeretettel karóiba fel; buzdító irányítása minden szakosztályba pezsgő életet vitt be. Vezetése alatt bebizonyult, hogy a Jogászegylet kritikája nem kerékkötője, hanem termékem előmozdítója a törvónyelőkészítósnek és ő maga idézte tel. ritka tárgyilagossággal, (a, magánjogi kódex legszélesebbkörü kritikáját, mert mindent fel akart használni a nagy imü tökéletesítésére. Élénk emlékezetünkben vannak ttairtahnas közgyűlési beszédei, melyekben magas sízem pontok bőt tartott szemlét ,,korunk jogfejlődésének irányát jelző eszmék és törekvések" felett.5 De különösen felejthetetlen számunkra a jognak az a szárnyfalé apoteózisa, amellyel egyesületünk 50 éves fennállásának ünnepét vezette be" és amelyben (feleletet keresett lairra a kérdésre: ,viliiként van az. hogy oly sok kiváló szellemű férfiú annyi odaadással és oly nagy lelkesedéssel szentelte életét és munkásságát a jog szolgálatának és a jogtudomány művelésiének?" A felelet erre a kérdésre a jogszemlélet eszményi magaslataira vezet, s fejtegetései méltók arra, hogy minden uiiaigyar jogász szívébe vésse őket: ..Ha a jog nem lenne egyéb — így kezdi okfejtését, — mint a társas együttlét kényszerrendje, az erőszak és a hatolom uralmának biztosítéka, úgy bizonyára nem is tudna vonzó erőt gyakorolni kiváló szellemek ideális gondolatvilágára. (De a jogban nekünk az emberi életnek olyan irányító és vezérlő gondolatát kell látnunk, amely az emberi élet legmagasabb céljainak és törekvéseinek a szolgállatára, az emberszeretetnek, a humanizmusnak és az igazságnak megvalósítására van hivatva, amely minden idők legjobb, legnemesebb és legkiválóbb szellemű férfiáinak eszményét és életcélját alkotta és fogja alkotni mindenkoron." „Mert hiszen a jogban ezen eszmei tartalma szerint benne van az ember egész élete, az ember sorsa a miaiga bajaival és vágyaival, a vágyódás jobb és boldogabb emberi élet után. Ezt a célt kell szolgálnia minden jogszabálynak, hogy Ihű tükre legyen iaz ember belső szellemvilágának és törekvéseinek." A íjogeszmének ebből az egyetemességéből következik Szászg 5 Jogászegyl. Értek, új f. XXII. k. 117. if. 6 Jogászegyl. Értek, új f., XXI. k. 109—110. f.