Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1933 / 2. szám - A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának közgyűlése. [1933. február 15. Benedek Sándor elnöki megnyitó beszéde és Klung Emil "A legujabb adó- és illetékügyi jogalkotások" című előadása.]
258 Nincs más há,tra, minthogy a folyamatos adóemelésekkel utólagosan foglalkozzunk, ami annyival inkább kívánatos, mert az a szomorú köztapasztalat, hogy nálunk minden társadalmi és gazdasági osztály az igazságos és arányos adóztatás alapján áll ugyan, de azt mindegyik úgy értelmezi, hogy kevesebb adót fizessen, mint a másik. Szükség van tehát egy olyan fórumra, mint ez a szakosztály, mely a pártpolitikától és az osztályérdekektói távol, a tudomány jogelvei alapján nézi a pénzügyi kérdéseket, bírálja az adóügyi alkotásokat s nem tér le az igazságos és arányos adóztatás talapzatáról. Hiszen erre az államraison szempontjából is szükség van, mert má^r régen és bölcsen megírta Fuisting, a híres pénzügyi jogász s a porosz közigazgatási főtörvényszék tanácselnöke, hogy a nagy adóteher súlyos ugyan, de nem háborítja fel annyira az adófizetőket s nem szitja annyira a közelégületlenséget, mint az aránytalanul elosztott adó. Bármennyire tiszteletben tartjuk a pénzügytan vitatlanul fennálló jogelveit, nem hunyhatunk szemet az előtt, hogy a mai adóügyi jogalkotásban előtérben áll a pénzügyi politika érdeke. A helyes pénzügyi politikának pedig két főcélja van, melyért áldozatot hozni érdemes, sőt kötelesség. Egyik az államháztartás egyensúlya, másik a pénzérték állandósága. Ezek a nagy célok igazolhatnak azonban olyan adófelemelést, mely alatt az adóalanyok vagy egyes gazdasági osztályok összeroskadnak. A kormány bejelentette a nyilvánosság előtt, hogy a közigazgatási bíróság átszervezését s alsófokú közigazgatási bíróság felállítását tervezi. A mai egyfokú, érdemben intézkedő közigazgatási bíróságnak két osztálya van: pénzügyi és közigazgatási osztály. A pénzügyi osztályban 23, a közigazgatási osztályban 11 bíró referál. A pénzügyi osztályba a bíróság fennállása óta 781.963 ügydarab érkezett, melynek évi átlaga 21.721. A mult évben majdnem ugyanennyi, 21.663 volt a befolyás. Ezek a számok bizonyítjá,k, hogy az átszervezés szoros kapcsolatban lall a pénzügyi jogi szakosztály penzumával. Mint említeni bátor voltam, dr. Nagy Dezső Bálint t. tagtársunk az elmúlt évben már foglalkozott itt a közigazgatási bíróság reformjával s szakosztályunk bizonyára élénk figyelemmel kíséri a további fejleményeket is. E célból szükségesnek tartom, hogy mielőbb megkaphassuk a közigazgatási bíróság szervezeti reformjára vonatkozó javaslatot s általában helyreállítsuk a pénzügyi kormányzattal azt a régi kapcsolatot, mely annyi üdvös eredmények forrása vált. Addig is méltóztassék megengedni, hogy a közigazgatási bíróság szervezetét illetőleg egy pá,r általános megjegyzést tegyek. A pénzügyi közigazgatási bíráskodás szervezeti 'kérdéseivel én már 21 év előtt foglalkoztam s erre vonatkozó cikkeim az „Adó és Illetékügyi Szemle" 1912. évfolyamában s külön füzetben is olvashatók. Már akkor a kettős bíróság eszméje mellett foglaltam állást s tanulmányomat néhai Pulszky Ágoston egyetemi tanár a képviselőházban 1896. március 18-án elhangzott következő szavainak idézésével fejeztem be:
