Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának közgyűlése. [1933. február 15. Benedek Sándor elnöki megnyitó beszéde és Klung Emil "A legujabb adó- és illetékügyi jogalkotások" című előadása.]

259 ..A közigazgatási bíráskodás teljesen kifogástalan voltához, az intézmenynek olyan keretéhez, amely a jövendő várakozásnak is mindenben megfeleljen, szükséges a két fokú szervezet és hogy mar az első lókon is oly szervezet létesíttessék, amely az ügyek csekélyebb jelentőségű részét végleg eldöntse." Ma is ezen az elvi állásponton állok, tehát helyeslem az alsófokú közigazgatási bíróság felállításának tervét. Csakis pénzügyi és jogegységi szempontból vannak aggályaim és ezért azt tartanám helyesnek, ha egyelőre alsó közigazgatási bíróság csak Budapesten állíttatnék fel. Magától értetődik, hogy a felső közigazgatási bíróságnál, ahol a jövőben csak alkotmányjogi és nagyértékű közigazgatási ügyek kerülnek döntés alá, kötelezővé kell tenni az ügyvédi képviseletet. Erre vonatkozó nézetemet mar az Ügyvédek Lapja 1918. évi 29. számában kifejtettem. Az új szervezel s a felső közigazgatási bíróság új hatásköre feleslegessé tesz minden további érvelést S kizárja azt, hogy a felső közigazgatási bíróságnál is pusztítson a zngirászat s az ügyek jogi előkészítésének hiánya. Végül kegyeletes kötelességet teljesítek, midőn őszinte fájdalommal emlékezem meg dr. Halász Frigyes elhunytáról. A boldogult az ügyvédi karnak előkelő, szakosztályunknak pedig fennállása óta közszeretetben álló tagja volt, kinek nemes emlékezetét híven megőrizzük szívünkben. Ezután dr. Klug Emil tartotta meg A legújabb adó- és illetékügyi jogalkotások címen előadását, melynek tartalmát a következőkben adjuk: I. Gazdasági vonatkozások Az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról szóló 1924:1\'. t. e.-be foglalt u. n. szanálási törvény behozta az aranykorona-adóztatást, amely nem várt nagy bevételeket eredményezett a kincstárnak, de túlontúl sújtotta az adózókat. Ezért a kormány már 2 és fél évvel utóbb a közvélemény nyomása alatt beterjesztette az 1927:V. tc-be foglalt u. n. adómérséklési törvényt — a közterhek csökkentésére. Mégks növekedtek az állami bevételek. Az 1924/25 költségvetési év összbevétele az üzemek nélkül volt a zárszámadások szerint 874.2 millió az 1925/26 költségvetési évé 820.9 millió az 1926/27 költségvetési évben, amelynek egy részében hatályos volt a törvény 954.8 millió a rákövetkező 1927/28 évlx-n, amelynek egész folyamán érvényesüli az adócsökkentő törvény, már 987.1 millió volt a l>evétel, tehát 160 millióval több, mint azon 1925/26. költségvetési évben, amelynek erős adóztatása a „mérséklő"-,nek elnevezett 1927:V. t. c. megalkotását provokálta. Hzeklxm az összegekben az egyenesadók a községeknek átengedett kereseti adó nélkül bennfoglaltatnak az 1924