Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - A Magyar Jogászegylet pénzügyi jogi szakosztályának közgyűlése. [1933. február 15. Benedek Sándor elnöki megnyitó beszéde és Klung Emil "A legujabb adó- és illetékügyi jogalkotások" című előadása.]

257 működéséről s megemlékezni arról, hogy szákosztályunk az első tíz t \ alatt 54 előadói és vitaülésen foglalkozott pénzügyi jogi problémákkal és a/ adóügyi törvényalkotás időszerű kérdéseivel. Ezek az eloat' sok a kapcsolatos sajtóközlemények, a törvényhozás elé intézeti memorandumok s a pénzügyi kormánnyal fenntartott állandó kapcsolat éreztette hatását a parlamentben is, hol a szakosztálytálláspontja több esetben érvényesült. Sajnos, a most befejezett hároméves ciklus alatt hasonló eredmény nem volt elérhető, aminek oka bizonyára nem az alanyi munkakészség csökkenésében, hanoin az állami élet sajnálatos fordulatai ban rejlik. \ 193Q 1932. évi ciklusban összesen 10 előadói és vitaülést tar* tartottunk a következő sorrendben: 1. di . Hajdú Józsei előadása a forgalmi adórendszer problémáiról. 2. Gazda Karoly előadása társulati adózásunk reformjáról, ;i. dr. Gsilléry Béla előadása a budapesti pénzügyi közigazgatás egyszerűsítéséről, 4. dr. l akács György a magyar egyházi adójog alapelveiről, .'). dr. Görög Frigyes a részvénytársaságok közteherviseléséről, ti dr. lakac> György a/, egyházi adózás szabályozásáról, 7. dr. Nagy Dezső Bálint az 51.000/1931. számú illetékügyi rendeletről, 8. dr. kozma károly „könyvelési vonatkozások adóügyi gyakorlatunkban" cím alatt, 9. dr. Nagy Dezső Bálint a pénzügyi közigazgatási bíráskodás reform júról, 10. ugyanő ..kívánatos-e a törvénykezési illetékek lerovási módjár nak megváltoztatása?** cím alatt. Ha ezeket az előadásokat az első tíz év munkaeredményével összeütjük, akkor kitűnik, hogy a lefolyt tizenhárom év alatt szakosztályunk összesen 64 előadói és vitaülést rendezett. De megállapítható ebből az is. hogy az első tíz évhez viszonyítva, a szakosztály tevékenységében gyenge ellanyhulás mutatkozik. Figyelmet érdemlő jelenség az is, hogy szakosztályunk az 1931. év nyara óta. midőn a világgazdasági válság államháztartásunk lehetetlen helyzetét kirobbantotta s már két kabinettet emésztett fel, szakoszályunk a közszolgáltatások egymást kergető emelkedésével nem foglalkozott s jóformán nem is foglalkozhatott. A közadók területén ugyanis megszűnt a törvényhozás működése, nincsen törvényjavaslat és nincsen tárgyalás. Van ugyan egy véleményező testület, a 33-as bizottság, de az abszolút jog a kormányé. Az adóemelésre vonatkozó kormányrendeletek tervezetei nem kerülnek a nyilvánosság elé, a legújabb adófelemeléseket is még éjfél után tárgyidiák s reggelre megjelentek a hivatalos lapban. Ily körülmények közölt teljesen ki van zárva, hogy szakosztályunk a felhatalmazáson alapidő adórendeletek felett előzetes kritikát gyakorolhasson, vagy azok előkészítésében részetvehessen.