Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 1. szám - A Magyar Jogászegylet díszközgyűlése 1931. november 15-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara székházának dísztermében Grosschmid Béni születésének 80-ik évfordulója alkalmából

17 asszimilálását, kellő elnemzetiesedését a bevett anyagnak szerfelett megnehezíti '. Ebben a szükségszerűen nivellálódó vagyonjogban Grosschmid szerint sem marad más íeladatunk, mint hogy a tömegesen bevett idegen anyagnak nemzeti egyéniségét fejleszsziük ki. oly módon, hogy a valódi jogi műveltség megszerzésére törekszünk a magunk erejével. Ezzel adva volt Grosschmid másik nagy életfeladata: a hazai magánjogi tudománynak etmélyitése, saját magán nyugvó, önálló alapokra helyezése. Ennek szolgált a „Fejezetek kötelmi jogunk koréból"* monumentális ket kötete, mely a magánjog tudományának emancipálását eélozta a külföldi irodalom túlnyomó befolyása alól. kz a második függetlenségi harc is teljes sikert ért el. A hatalmas mű minden mondata a legzamatosabb eredetiséget leheli. Nyoma sines benne a német jogelmélet hatásának. A német jogászok közül is esak a legnagyobbakat idézi: \\ indseheidet, Ungert, l hólt, Goldschmidt-et és hasonló súlyú neveket; de ezeket sem úgy, hogy valami tanításukat átvegye, hanem hogy egyenrangú félként vitába boesátkozzék velük, úgy, miként Turgenyev egy prózai költeményében olvastam, ahol a Jungfrau és a Einsteraarhorn folytatnak párbeszédet egymással, magasan a kisebb hegyormok csúcsai felett. A Eejezetek az első mély tudományosságú rendszer, amely a magyar forgalmi jognak különböző időből és különböző forrásokból eredt anyagát egymással benső kapcsolatba hozva, önálló egészé kovácsolja. A f ejezetek az az olvasztó kohó, amelyben Széni l>tvan és Ulászló törvényei, Werbőczy Hármaskönyve, a Plánum Tabulare és a modern döntvényjog, az osztrák polgári törvénykönyv és a német eredetű hiteltörvények a modern magyar vagyonjog új öntvényévé olvadnak össze, a Mester szavai szerint: „in uimm quasi corpus conglutinari" kezdenek. Ennek a teljesen új feladatnak sikeres megoldásához új módszer volt szükséges. Ez a módszerbeli tökéletesítés abban áll, amit a jogszabályok együttes alkalmazásának, a jog fiziológiai szemléletének mondhatnánk. A Fejezetek a tételes jogot nem egyes szabályok mechanikus egymásmellettiségében ábrázolják, hanem a szabályok funkcionálását, életműködésüket összetartozandósámikban és egymásrahatásukban tárják fel. Grosschmid a jogszabályokat nem rokkán dolgozza fel, egyetlen fonál sodrásával, hanem szövőszéken, amelyen egy lábnyomásra a szálak egész szövevénye egyszerre fut egymásba. A „Telekkönyvi szolgáltatás" című fejezet során például a jogrendszernek csaknem valamennyi ágazata: dologi és kötelmi jog, családi és öröklési, kereskedelmi, per-, végrehajtási, csőd- és büntetőjog tükröződik a telekkönyv intézményében, a kapcsolatok káprázatos sokaságával. Ez a feje2