Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]
154 a jogrendszerbe, mint az új idők fejleménye nehézség nélkül beilleszthető. A jogrendszer most már nemcsak az egyének szerződéseit ismeri el, hanem azoknak a szervezeteknek a szerződéseit is, amelyekhez az egyén tartozik és amelynek feladatkörébe tartozik, hogy az egyének szerződéseinek feltételeit megállapítsa. Az egyéni és kollektív szerződés közt tehát a különbség csak az, hogy a kollektív szerződést az egyén meg nem változtathatja. Jacobival szemben viszont Hueck és Nipperdey a tarifális szerződés jogi természetének semmi gyakorlati jelentőséget nem tulajdonít, Stoll pedig még azt is kétségbe vonja, hogy a rendszer szempontjából a közjogias felfogásnak olyan messzemenő következményei lennének, mint amilyenektől Jacobi tart.9 Nézetem szerint még a kollektív szerződés külön kategóriájának a felállítása sem mellőzhetetlen. Nem egyedülálló jelenség, hogy valamely jogügylethez a jog bizonyos következményeket kényszerítő erővel, az ellenkező kikötésének ellenére is hozzáfűz. így a telekkönyvbe bejegyzett jelzálogos hitelező a levelesített jelzálogjog telekkönyvön kívüli megszerzőjének akkor is képviselője lesz, ha az átruházáskor a felek a képviselet beállását egyenesen ki akarták zárni. Hasonlóképen a vagyon átvevője is hiába kötné ki, hogy az átruházó hitelezőivel szemben nem lesz felelős, a Mt. 1239. §-ának 1. bekezdése értelmében mégis az átruházó egyetemleges adóstársává válnék. Vannak tehát a tarifális szerződés esetén kívül is olyan esetek, amelyeknél — amint Thur mondja — ,,wer den Kern eines Rechtsgescháftes will, muss gewisse Nebenfoluen mit id den Kauf neihmen".10 Éppen a szolgálati jogviszonv körében pedig rendes jelenség, hogv bizonyos jogszabályoktól eltérő megállapodás nem az egész szolgálati szerződést teszi érvénytelenné, hanem csak a kikötést. Nem tudom belátni, hogy ha ilyen helyzetet a törvény közvetlenül is előidézhet anélkül, hogy a szerződés klasszikus fogalmát megbolygatná, miért lenne szükséges a fogalmak megbolygatása, amikor az ilyen külön szerződéssel meg nem változtatható kikötés maga is szerződés eredménye. Végeredményben tehát az 1918. dec. 23.-i német rendelettel megvalósított ..új jogi alakulatról" — post tot discrimina rerum — kiderült, hogy nincs ok a munkafeltételeknek Thur-féle jellemzésétől eltérni: ..Lesen sidh wie ein Gesetz; sind aber Rechtsgescháftliche Producte, weil sie aus dem Willen von Privatpersonen hervorgehen."11 8 Heinrich Stoll: Begriff und Konstruktion in der Lehre der Interessenjunsprudenz. Festgabe für Ph. Heck, Max Rümelin. A. B. Schmidt 100. 1. 10 I. m. II. 165. 1. .. L m- n- 147- !• Lényegileg ugyanerre az álláspontra helyezkedett legújabban Leonhard: „Da der Tarifvertrag den Inhalt der Dienstvertráge bestimmt, ist er als ein privatrechtlicher Vertrag anzusehen. Und zwar ist es