Magyar Jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok, 1933 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1933 / 2. szám - Fogyatékos jogügyletek. [Előadás a Magyar Jogászegylet magánjogi szakosztályának 1931. évi február hó 13. napján tartott ülésén]

155 De még ha nem is lehetne kitérni az elől, hogy a fcarifális szerződés kollektív akaratnyilvánítása az akaratnyilvánításnak újszerű esete, a Mt. szempontjából egészen nyilvánvaló, hogy egy ilyen jelenség megvalósulásának lehetősége nem lehet ok a szerződési jog általános szabályainak kibővítésére. Különösen nem lenne ez helyénvaló azért, mert az, (hogy ez a jogi alakulat tizennégy év alatt Németországban som mutatott terjeszkedő tendeneiát, arra mutat, hogy a kollektív szerződés kizárólag a munkajogban bírja a jogpolitikai gyökereit és nem arra van hivatva, hogy a modern jogban általános intézménnyé váljék. Más kérdés, hogy a Mt.-nek a szolgálati jogviszonyra vonatkozó fejezetében nem kellene-e erre a fejlődési lehetőségre gondolni. Nyilvánvaló, hogy a kollektív szerződés Tokozott hatályának elismerése nem történhetik meg a/oknak a szervezeteknek a jogi szabályozása nélkül, amelyek a tagjaikat kötelező ily szerződéseket létesíthetnek. Amíg ez meg nem történik, nemcsak a kollektív szerződésnek az individuális szerződés mellett külön típusként szabályozása, hanem a szolgálati jogviszony keretében való szabályozása is lehetetlen lenne. De még a ténybeli előfeltételek meglétében is minden ok amellett szólna, hogy ez a kérdés lex speciális keretébe kerüljön. Hasonló eredményre kell fűlnünk a Geiler többi új jogelveinek vizsgálata útján is. Amikor a Mt. a szerződési szabadság elvéből indul ki. ezzel még nem veszi tagadásba azt a tételt, hogy a privátautonómia terjedelme a magánjog körén kívül eső szabályoktól függ. A magánjogi normák már természetüknél fogva nem incorporálhatják magukban a közjog vonatkozó szabályait. Wolff igen találóan emeli ki. hogy a magántulajdon abszolút jellegéhez az is hozzátartozik, hogy az államhatalom nemcsak az alattvalóknak tiltja meg a nem jogosult behatásokat, hanem maga is megígéri a hasonló behatásoktól való tartózkodást.12 Ennek ellenére amikor a magánjogban a tulajdont tárgyaljuk, annak ezt a közjogi elemét rendszerint figyelmen kívül hagyjuk. S ennek így is kel] maradnia, bár Geiler szerint a ,,zunehmende Einengun? der Vermögensspháre" is megállapítható. A közjogra kell tehát bízni a privátautonómia határainak megvonását és így annak sziíkebb vagv tágabb megvonása a kódex anyagára nem hathat vissza. A magánjogi törvénykönyv legfeljebb utalhat a közjogi koriátokra és ezzel keretet adhat a magánjog területére átható mindenkori közjogi szabályoknak. Ezt az utalást pedig a eln schuldrechtlicher Vertrag. Dem steht nicht entgegen, dass er den Inhalt anderer Vertragé bestimmt: denn da diese eben schuldrechtlichen Inhalt habén, so ist ihm selbst auch der gteiche Charakter zuzusprechen." (Besonderes Schuldrecht, 210. 1.) 13 ,,Juristische Person" und Aufgegebenes Grundstück 13. 1.