Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

7 általános érvényűnek tekinthető. Szerintük a parlament jóvá­hagyásának csak belső közjogi jelentősége van s a parlament jóváhagyása csak a szerződés végrehajtására szolgáló belső parancs, vagyis a szerződés tartalmának megfelelő belső állami jogi szabályok kibocsátásához szükséges. A parlamenti jóvá­hagyás hiánya tehát a szerződést sem nemzetközi jogilag, sem közjogilag nem teszi érvénytelenné, csupán az a következménye, hogy a szerződés végrehajtásához szükséges belső parancs, belső jogszabály nem bocsátható ki és így a szerződés rendel­kezései a hatóságokra és állampolgárokra nem kötelezők. Nem tekintve a porosz és német államjogokból vett különös érveikre, Gneist és Laband elméletüket azzal indokolják, hogy emellett a felfogás mellett a szerződéskötésnél biztosítva van a cselekvés egysége és a képviseleti jogosultság könnyen és bizto­san, külsőleg felismerhető, csalhatatlan ismérvek alapján álla­pítható meg. Gneist és Laband elméletét elsősorban Jellinek1 és Selig­mann,2 nálunk pedig Buza3 bírálták. Jellinek és Seligmann szerint ez az elmélet jogászilag tarthatatlan, mert lehetetlen az, hogy a szerződés megkötésére más állami szervnek legyen hatásköre, mint a szerződés végrehajtására. így az államjog önmagával jutna ellentétbe, mert feljogosítaná az államfőt oly kötelezettség vállalására, amelyet teljesíteni nem tud. Ha az államot a nemzetközi jog értelmében a belső szabályok kibo­csátásának kötelezettsége terhelné, a parlament pedig jogosítva lenne a belső szabály kibocsátását megtagadni, akkor az állam ugyanannak a jogrendnek, az államjognak az alapján kötelezve lenne, de egyúttal jogosítva is a kötelezettség teljesítését meg­tagadni, vagyis jogosan szerződésszegést, jogos jogtalanságot elkövetni, ami fogalmi képtelenség. Buza szerint a Gneist—Laband-féle elmélet nem jogi kép­telenség, de nem nyerhet alkalmazást minden esetben. Csak akkor nyerhet alkalmazást, ha a belső alkotmányjog legitimálja az államfőt oly szerződés kötésére is, amelynek végrehajtása 1 Jellinek : Gesetz und Verordnung. 1887. 349. és köv. 1. 2 Seligmann : Beitráge zur Lehre vom Staatsgesetz und Staatsvertrag. 1890. I. k. 41. és köv. 1. 3 Buza : id. m. 66. és köv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents