Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 24. kötet (128-130. füzet) (Budapest, 1932)

1932 / 128. szám - Az országgyűlés szerepe a nemzetközi szerződések kötésénél a magyar közjog szerint

8 csak törvényhozási úton lehetséges. A Gneist—Laband elmélet Búza szerint nem alkalmazható : aj ha az alkotmány szerint a szerződéskötésre az államfő' van legitimálva, de a szerződés végrehajtása rendeleti úton is lehetséges, b) ha az alkotmányjog >a szerződés érvényéhez kívánja meg a parlament hozzájárulását, vagyis az államfőt nem legitimálja a szerződés érvényes megkötésére. Abban az esetben, amelyben a belső alkotmány értelmében alkalmazható, ez az elmélet Buza szerint nem jogi képtelenség, mert oly esetben, amidőn az alkotmány minden szerződés megkötését kivétel nélkül egyedül az államfő hatáskörébe utalja, az alkotmánynak ez a rendelkezése úgy értelmezendő, hogy az államfő képviseleti joga alakilag korlátlannak tekintendő, csak tartalmilag korlátozza azt a parlament. Nem jogilag, de tényleg van a parlamenthez kötve az államfő. Ilyenkor is ő van kifelé legitimálva. Ha a parlament nélkül köt szerződést, az érvényes lesz, de ilyenkor konfliktus keletkezik az államfő és a parlament között, s így közvetve a két szerződő állam között. Jogilag nem kötelessége az államfőnek a parlament hozzájárulását kikérni, de politikai szempontok, a konfliktus elkerülésének szempontja azt szükségessé teszik.1 A magam részéről osztom Búzának azt a felfogását, hogy a Gneist—Laband elméletnek általános érvénye nem lehet, mert csak abban az esetben alkalmazható, ha az alkotmányjog csak a szerződés végrehajtására szolgáló belső parancs kibocsátásához kívánja meg a parlamenti hozzájárulást, a szerződés érvényéhez nem. Az a kérdés ugyanis, hogy az alkotmányjognak a parlamenti hozzájárulás szükségét kimondó rendelkezései a belső közjog szempontjából a legfőbb képviseleti jogkör korlátozásának tekintendők-e, a belső alkotmány értelmezésének a kérdése. De általános magyarázati irányelvül, de lege ferenda sem fogadhatom el ezt az elméletet helyesnek, mert a gyors és egységes cselekvésre, nem annyira a megerősítés megfontolásánál, a megerősítő okiratok kicserélésénél, mint inkább az előzetes tárgyalásoknál van szükség, arra pedig a belső alkotmányjogi korlátozások úgysem terjednek ki. E mellett a szerződés megkötésének gyorsítását a Gneist—Laband elmélet csak látszólag ered1 Buza : id. m. 69. 1.