Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 23. kötet (125-127. füzet) (Budapest, 1931)

1931 / 125-127. szám - A kétszeri eladás a magánjogi törvénykönyv javaslatában. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1931. február hó 10-iki ülésén. Sichermann Bernát, Almási Antal, Reitzer Béla, Blau György, Doroghy Kálmán, Nádas Bertalan, Löw Lóránt, Nizsalovszky Endre felszólalás

t) vagy megfelelő jogszabály hiánya, és hasonló. Ahol azonban ily előfeltétel hiányzik, ott a bírói gyakorlaton alapuló szokásjog nem keletkezhetik ; ha pedig keletkezik, az jogforrásként el nem fogadható, mert nélkülözi a belső jogosultságot : a levegőben lóg. így vagyunk a mai bírói gyakorlattal az ingatlan kétszeri eladása kérdésében. Ennek a gyakorlatnak védelmére felhozzák, hogy az ily kétszeri elidegenítése az ingatlannak nálunk valóságos epidémia, ez ellen a tisztességes ügyleti forgalmat meg kell védeni, mégpedig írott törvény hiányában intézményesen kell védelmet nyújtani. Más indokolását annak, hogy a mai gyakorlat kényszerítő szükség parancsolta, nem hozzák fel. Nem tudom, hogy ilyen epidémia tényleg volt-e, vagy van-e meg ma is. Én a magam részéről kétségbevonom, de egyszerűsítés kedvéért koncedálni hajlandó vagyok. Ez azonban mit bizonyítana? nézetem szerint éppen azt bizonyítja, hogy az az epidémia éppen a rendezetlen, tarthatatlan állapotnak a következménye ; ez a következménye annak, hogy a tkvi intézményt félre dobjuk, a helyett, hogy ahhoz szigorúan ragaszkodjunk. Miért nincs meg ez az ú. n. epidémia ott, ahol a ptkv. 440. §-át pontosan alkalmazzák, pl. Erdélyben, ahol mint ügyvéd, törvényszéki s táblabíró évtizedeken át gyakorlatot folytattam, de a kétszeri eladás igen ritkán, elszigetelten fordult elő. Ez természetes is, mert mindenki tudta, hogy a tkvi tulajdonos — hacsak nem rosszhiszemű — védelemben részesül ; az első. vevő pedig forduljon az ő kötelmi jogcímes igényével az eladó ellen. Ez a jogcím játszik nagy szerepet a mai bírói gyakorlatban. E gyakorlat szerint ugyanis az első vevő, aki az ingatlan birtokába lépett, a kötelmi jogcímnél többet szerzett; de hogy mit szerzett, arra nem igen kapunk választ ; azt mondják, annyit szerzett, hogy ezzel szemben a tkvi tulajdonos engedni köteles. Ez homályos. Mások szerint telekkönyvön kívül tulajdont szerzett. Jogilag hogy is áll tulajdonképpen ez a tétel? Az kétségtelen, hogy jogunk értelmében az első vevő az eladóval szemben csak kötelmi jogi igényt szerzett az ingatlan