Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 23. kötet (125-127. füzet) (Budapest, 1931)

1931 / 125-127. szám - A kétszeri eladás a magánjogi törvénykönyv javaslatában. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1931. február hó 10-iki ülésén. Sichermann Bernát, Almási Antal, Reitzer Béla, Blau György, Doroghy Kálmán, Nádas Bertalan, Löw Lóránt, Nizsalovszky Endre felszólalás

szolgáltatása iránt. Az a körülmény, hogy az első vevő birtokba is lépett és így tényleges birtoklás által megerősített jogcímmel állunk szemben, nézetem szerint jogilag irreleváns. A tényleges birtoklás a kötelmi jogi igényt nem változtathatja át dologi jogivá. Ha már most az eladó az ingatlant nem adja el másodszor, mi a helyzet ? Ugyebár az, hogy a vevőnek vele szemben kötelmi jogi igénye van, semmi más. Mihelyt azonban eladja másodszor és a második vevőre átíratja az ingatlant, nyomban beáll egy jogi metamorfózis ; ugyanis az első vevőnek az eladóval szemben fennálló kötelmi jogi igénye automatikus módon átváltozik dologi jogi igénnyé a második vevővel szemben. Tehát egy egészen új igény, egészen más személy ellen keletkezik, akivel az első vevő sem kötelmi, sem dologi jogi nexusban nem is áll! Engedelmet kérek, de ezt a jogi konstrukciót megérteni nem vagyok képes. Jól tudom, hogy ez a nézetem szerint elhibázott felfogás, amely kiegészítést nyer azzal, hogy az első vevő telekkönyvön kívül tulajdont szerzett, honnét veszi eredetét. A mai gyakorlat védői ugyanis sűrűn hivatkoznak Grossch midre. Ha a nagy mesterünk tényleg ezt tanítaná, én is meghajolnék. Grosschmid azonban a kétszeri eladás kérdésénél a tkvön kívüli szerzést nem konstruálja meg. Ezt ezennel leszögezni bátorkodom. Tehát mit mond Grosschmid? (megjegyzem, hogy az alábbi hivatkozásaimat a «Fejezetek» I. köt.-nek II. kiadásából veszem). Grosschmid híve a tkvi rendszernek ebben a kérdésben is és elvileg az Obé. által recipiált o. ptkv. 440. §-án alapuló jogszabályon áll. A 460. oldalon azt olvassuk, hogy az első vevő a birtokbavétel által tulajdont nem szerzett, ez merev ellentétben állana ingatlanjogi rendszerünkkel. De következetlen is, mert ha az eladó nem adja el másodszor az ingatlant, akkor az első vevőnek is kell a tkvi bejegyzés, ha pedig eladja másodszor, akkor az első vevő tulajdont szerzett tkvi bejegyzés nélkül is. A 482., 485. oldalakon azt mondja, hogy a bírói gyakorlatot ezidőszerint (több mint 30 évvel ezelőtt) nem diffikultálhatja,