Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

251 ról általános szabályban szólani, mert Almásinak teljesen igaza van abban, hogy a rendelkező hatalom pozitív szabályozása csak a rendelkező hatalom korlátozásainak és azoknak az eseteknek kimerítő felsorolásával kapcsolatban alkothat harmonikus képet, amikor a rendelkező hatalom nem a jog jogosultját, hanem mást illet. Már pedig, amint Comck igen találóan fejti ki,1 a rendelkezéskorlátozások — hacsak nem a cselekvőképesség hiányáról van szó — sohasem jelentik a rendelkező hatalom teljes kizárását, hanem a hatalomnak bizonyos maradékát mindig fennhagyják. Ez a maradék azonban mindig más és más, lehetetlen tehát a rendelkező hatalom korlátozásának egy centrális megállapításával azt mondani, hogy mit kell érteni az alatt, ha valamely jogszabály valakinek a rendelkező hatalmát korlátozza. Az Almási által elég kimerítően összeállított esetek egyszerű áttekintése is bárkit meggyőzhet arról, hogy a rendelkező hatalom korlátozásának mily különböző fokozatai vannak. Minthogy pedig a gyakorlati ember nem szokott absztrahálni és nem a rendelkező jog korlátozását látja, hanem csőd esetében tömeggondnokot, kényszeregyesség esetében vagyonfelügyelőt és OHE.-t stb., sokkal helyesebb a decentralizált szabályozás. Meg kell ezzel kapcsolatosan jegyeznem, hogy a Mt.-ben, a Bgb.-ben előfordulóknál sokkal kisebb számmal vannak viszont az olyan esetek, amikor a rendelkező hatalom a törvénynél fogva illet mást, mint aki a rendelkezés tárgyául szolgáló jog jogosultja. Tuhr tíz ilyen esetet tárgyal, ezek közül az Mt.-ben hat nincs még és a hetedik is csak mint két lehetséges megoldás egyike szerepel.2 A privát autonómia szélesebb köre folytán tehát a ren1 Id. m. 183. 1. 2 (N.) 377. és köv. lap. Az említett esetek a következők : 1. A férj rendelkezése az eingebrachtes Gut felett. (N. 1376. § 1.) Nálunk ugyanez sem a női szabadvagyon, sem a hozomány tekintetében nincs meg. •(V. ö. Mt. 125. és 131. §.) 2. A törvényes képviselő rendelkezése saját nevében a képviseltje vagyontárgyairól. Nálupk még a 301. § és 304. §-ból sem következik. 3. Zálogeladás a zálogminőség feltüntetése nélkül. (N. 461 §.) Nálunk ilyen eladás nincs. (Mt. 875. és 1384. §.) 4. A letétbehelyezésre nem alkalmas dolognak az adós általi eladása. (N. 383. §.) Nálunk az eladást ilyenkor csak a bíróság foganatosíthatja. (Mt. 1264. §.)