Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

252 delkező hatalom centrális szabályozása nálunk még kevésbbé' lehet szükséges, mint a német; jogban. 6. Nincs szükség a képviselet szabályozására sem a rendelkezés tekintetében, mert ha a rendelkezés jogügylet, vagyis a Mt. rendszere szempontjából szerződés vagy egyéb jognyilatkozat, akkor a Mt. 948. §-ához képest, amely a szerződésekre vonatkozó szabályokat az egyoldalú jognyilatkozatokra is kiterjeszti, a képviseletnek az 1021. és következő §-okban foglalt szabályai a rendelkezésekre is állanak. Almási azt is javasolja azonban, hogy a képviselő által és a képviselt által tett rendelkezések rangsorát is állapítsuk meg, necsak a jogosult és a nemjogosult rendelkezésekét, amit az 1039. § old meg. Ez a javaslat figyelmen kívül hagyja a rendelkezésnek azt a sajátságát, hogy nem ismételhető, hanem az egyszeri rendelkezéssel kimerül, consummálódik. Ugyazazt a rendelkezést ismételni fogalmilag van kizárva.1 A tételt Tuhr nem is a rendelkezés specialitásaként tárgyalja, hanem az ügyletek ismétléséről szólva állapítja meg, hogy a második ügylet érvényessége ki van zárva, ha a célzott hatás már az első ügylettel el van érve.2 Minthogy pedig 5. Talált tárgy nyilvános eladása. (N. 966. § 2. bek.) Nálunk is megvan ugyan, de csak mint egyik lehetőség, a másik : értékesítés végett a hatóságnak átszolgáltatás. (Mt. 573. § 2. bek.) Helyesebb lenne itt is az 1264. §-t követni, ami a Mt.-ben jobban kidomborodó «vormundschaftliche Funktion»nak is megfelelne. 6. Birtokos visszatartási joga esetében a követelésnek a tárgyból való behajtása céljából. (N. 1003. §.) Nálunk a zálogjogra utalás folytán tárgytalan. (Mt. 493. §.) 7. Gütergemeinschaft esetében a férj rendelkezése. (N. 1443. §.) Nálunk a közszerzeménynél más a szabály. (Mt. 149. §.) 1 Ezért nem rendelkezés a végrendelkezés. L. 27. j. 2 (N.) 176. 1. VIII. Tuhr kivételként az ú. n. rendelkezések köréből kizárólag a végrendeletet említi újabb bizonyságául annak, hogy a végrendelkezés — nem rendelkezés. Meglepő, hogy a rendelkező hatalom teljes vagy részleges consummálását nem teszik a németek a rendelkezés fogalmi kellékévé, talán az ennek az oka, hogy az ismétlés kizártságát egészen természetesnek tartják. Magam ezt mindenesetre fogalmi elemnek tartom. Nem változtat ezen az sem, hogy rendelkezni felfüggesztő vagy bontó feltétellel is lehet.. Ilyenkor a rendelkező hatalom consummálása is feltételes, amit a Mt. 989. §-a kifejezett szabállyal világosan meg is mond.