Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

249 5. A rendelkezőképességet, mint személyi tulajdonságot, aminek meghatározását Almási első renden javasolja, nem lehet megkülönböztetni a cselekvőképesség általános fogalmától. Amikor Cosack külön beszél róla,1 tulajdonképpen a cselekvőképesség általános fogalmát alkalmazza és olyan fogalmat ad, amely a cselekvőképesség általános fogalmában benne van. Ha a rendelkezés jogügylet, mint ahogy Almási szerint is az, pontosan talál rá a Mt. 9. §-ának egészen általános szabálya : jogügylet létesítéséhez — szerződés kötéséhez és más jognyilatkozat tételéhez — cselekvőképesség szükséges*. E mellett még külön meghatározni a rendelkezőképességet egyenesen hiba lenne, mert akkor mindenütt, ahol a Mt-ben cselekvőképességről van szó, a cselekvőképesség mellett a rendelkezőképességet is meg kellene említeni, -— sőt a cselekvőképesség egyéb oldalait is — hacsak fogalomzavart nem akarnánk kelteni. Teljesen elég tehát csupán a korlátolt cselekvőképesség esetére megmondani, hogy mennyiben van mégis a korlátolt cselekvőképességűnek bizonyos esetekben és bizonyos ügyletek tekintetében cselekvőképessége. Ilyen ügylet lehet rendelkezés is, amint ez a Mt. 24. §-ából világosan kitűnik.2 Az, amiről Almási beszél, tulajdonképpen nem is a rendelkezőképesség (Verfügungsfáhigkeit), hanem a rendelkező hatalom (Verfügungsmacht).8 Azt általános szabályul kimondani azonban, hogy ami a Péteré, azzal Péter rendelkezik és nem Pál, alig lenne indokolható. Hogy a követelést csak a hitelező engedményezheti és nem más, hogy a tartozásátvállalási szerződést a hitelezővel kell megkötni és nem mással, hogy a fizetés csak akkor hatályos, ha azt a hitelező kezéhez teljesítik, azt a Mt. egyes szabályai amúgyis kimondják, még egy összefoglaló szabályra, amely azt mondaná ki, hogy : «a jogok tekintetében — 1 Id. m. 183. 1. Személyi (i. m. 160. 1.), bár abból indul ki, hogy a rendelkezőképesség más, mint a cselekvőképesség, mégis megállapítja, bogy a rendelkezésre való képesség is a cselekvőképesség egyik fajtája. 2 Személyi e § ellen azt a kifogást teszi, hogy a rendelkezési képességet a cselekvőképességgel összezavarja (id. m. 169. 1.). Nézetem szerint ugyanarról a fogalomról van szó — kétféle megnyilatkozásában. 3 A két fogalom közti különbségre Almásinak egy régebbi munkájával kapcsolatosan Személyi is rámutat (i. m. 171. 1.).