Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1931 / 121. szám - A rendelkezés tana és a magánjogi törvénykönyv. [Előadás] a Magyar Jogászegylet 1930. december 13-iki ülésén, Almási Antal és Meszlény Artur 1931. január 17-én tartott felszólalásaival

232 A rendelkezésről szóló német tan tehát kétségkívül tudományos absztrakciónak az eredménye, a tudomány által kiépített alapfogalom és így, ha ennek a gyakorlati jelentősége forog kérdésben, nem lesz érdektelen az ilyen alapfogalmak körül éppen a legutóbbi időkben ismét fellángolt vitáról néhány szót szólni. Szélsőséges álláspontot képvisel Dnistrjanskij, aki még a jogügyletek egységes fogalmát is kifogásolja és nem tekinti különösen az egyoldalú jognyilatkozatok köréből közös fazékba dobhatónak a derelictiót és a végintézkedést, amely eljárásnak szerinte kizárólag az a célja, hogy a jogügylet egységes fogalma épségben maradjon.1 fíec/cnek : Grundriss des Schuldrechts című művéből egyenesen alapgondolatként domborodik ki az a már mérsékeltebb felfogás, hogy az általános jogi fogalmaknak csupán a rendszer és az előadási mód szempontjából van jelentőségük és nemszabad őket felhasználni a jogszabályok értelmezésére. Leonhard2 ezzel az állásponttal szembeszáll és azt vitatja, hogy az alapelvek kutatása nélkülözhetetlen, mert a törvényhozóról éppen úgy, mint egy költemény vagy más írói mű szerzőjéről, fel kell tételezni, hogy bizonyos alapgondolatból indul ki, mégpedig akkor is, ha ez a gondolat nem jut expressis verbis kifejezésre. Az ilyen alapfogalmak nem csupán a rendszer és az előadási mód szempontjából, hanem a gyakorlat szempontjából is jelentősek, mert alkalmasak a törvény hézagainak kitöltésére. Ha ártörvény bizonyos jogot vagy bizonyos eseményt több vonatkozásban ugyanolyan értelemben fog fel, ez a mellett szól, hogy ugyanilyen értelemben kell a jogot vagy eseményt felfogni ott is, ahol a törvény kifejezetten nem szól róla. Igazat ad azonban Leonhard is Hecknek abban, hogy a törvényből absztrahált főfogalmak mechanikus alkalmazása olyan esetekre, amikor a fogalom a vonatkozó szabály megalkotásában nem játszott szerepet, helytelen. Az absztrahált fogalmakat Leonhard is csupán a törvény értelmezésének egyik eszközéül ismeri el, amelynek az értelmezés egyéb segédeszközeivel szemben már akkor háttérbe kell szorulnia, ha igénybevétele méltánytalan eredményre vezetne. 1 Zur Gründung des modernen Privatrechts. Iherings • Jahrbücher 80. évf. 182. 1. 2 Kritische Vierteljahrschrift XXIV. évf. 150. 1.