Magyar Jogászegyleti értekezések új folyam, 22. kötet (115-124. füzet) (Budapest, 1930-1931)

1930 / 115. szám - A karteltörvénytervezet vitája. [Bevezető előadás] a Magyar Jogászegylet hiteljogi szakosztályának 1930. október 4-én tartott ülésén

18 nyilvánítása után is teljesíti. Az érvénytelenítés tehát itt már szankciót kap, de csak az esetre, ha a kereskedelemügyi miniszter ezt igy akarja, ami jogbizonytalanságra vezet! A tervezet 7. §-a a relatív érvénytelenítés fogalmához is eljut, mikor a karteltag és az outsider által indított érvénytelenítési perben hozott ítéletre kimondja, hogy annak hatálya csak a perbenálló felekre terjed ki. Űgy vélem, hogy a tervezet e téren teljesen tévútra került. Ha ugyanis a karteltag indítja meg az érvénytelenítési keresetet és a bíróság az érvénytelenséget megállapítja, úgy ez annyit jelent, hogy a kartelszerződés a felperesként fellépő karteltaggal szemben érvénytelen és őt tovább nem köti, a többi tag között azonban hatályos maradhat. Az eredmény tehát ez esetben egybeesik a felmondási kereset hatásával. A felmondási jog azonban a magánjognak erre vonatkozó külön szabályai alapján bírálandó el és egyáltalán nem konfundálható az érvénytelenítés fogalmával. A karteltagnak tehát nem érvénytelenítési keresetre van szüksége, hanem felmondási keresetre, amit a magánjog egyébként is biztosít számára. Még helytelenebb eredményre vezet azonban a relatív érvénytelenség az outsider által indított kereset esetében. Tegyük fel, hogy a bíróság a kartelt az outsider magánjogi keresete folytán nyilvánítja érvénytelennek. Mit jelent ez? Minthogy az ítéletnek csak a felperesként fellépett outsiderrel szemben van hatálya, másokkal szemben azonban nincs, a kartel működhetik tovább, az outsider joga pedig kimerül abban, hogy a kartelt nem létezőnek tekintheti. így tehát a jogi hatás — legalább az outsiderre nézve — a semmivel határos. A relatív érvénytelenség fogalmának helytelensége leginkább kidomborodik, ha az «érvénytelenség» helyébe a voltaképpen célbavett «feloszlatás» fogalmát tesszük. Világos, hogy a kartelt nem lehet «relatíve» feloszlatni! Vájjon mi az, amire az outsidernek érdekei megóvása végett valóban szüksége van? Amint láttuk, az outsider, valamint más kívülállók is, a kartelnek fentismertetett harci eszközei, ú. m. az áron alul eladás, a bojkott stb. által szenvednek sérelmet. A karteltörvény tehát arra adjon módot, — éspedig ne csak az outsidernek, hanem bármely érdekelt harmadik személynek —